Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A büntető törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház igazságügyi bizottságából

X A BÜNTETŐ TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYALÁSA. [A képviselőház igazságügyi bizottságából.] DR. MOLNÁR ANTAL, országgyűlési képviselőtől. I. A képviselőház igazságügyi bizottsága dicséretreméltó buzgalomnak adta jelét azon elhatározása által, hogy a húsvéti parlamenti szünidőt a büntető törvényjavaslat tárgyalásának megkezdésére fogja felhasználni. Azzal természetesen nem kecsegtetheté magát a bizottság, hogy a rövid szünidő elég leend a nagyfontosságú javaslat bár egy jelentékenyebb részének elintézésére; de elhatározásának mégis kiváló súlyt kölcsönöz azon körülmény, hogy minden időt fel kell használni a javaslat sok munkával járó szakbizottsági előkészítésére, mert csak igy kerülhet az törvényhozási elintézésének a mi viszonyaink közt egyedül lehetséges időpontjában, még az országgyűlés második ülésszakában a parlament elé. E körülmény súlya alatt állhatott a bizottság, midőn mindjárt első ülésében, minden akadémikus vitatása nélkül az általános büntetőjogi elveknek, beereszkedett a javaslat részletes tárgyalásába, s még az első ülés alatt elfogadta a javaslat alapelveinek két elsejét, a büntetendő cselekvények hármas felosztását s a sajtó útján elkövetett bűntetteknek és vétségeknek is a közönséges büntető törvény alá helyezését. A második ülés a törvény hatályának a terület és személyek tekintetében való megállapitásával foglalkozott, beható figyelemben részesítvén hazánk sajátszerű államjogi viszonyait, melyek négyféle — szoros értelemben vett magyarországi, horvát-slavon, ausztriai és külföldi — területre és személyekre nézve kivánnak külön büntetőjogi rendelkezéseket, mig más államok codexei beérhetik a bel- és külföldinek egyszerű megkülönböztetésével. A harmadik ülés legkiválóbb mozzanatát a halálbüntetés fentartásának, rövid tárgyilagos vita után, hét szavazattal három ellenében való kimondása képezte. A negyedik és Ötödik ülésen a szabadságbüntetések, illetőleg a börtönrendszer nagy kérdésének tárgyalásába bocsátkozott a bizottság. Azon indítvány, hogy a közönséges büntettek szabadságbüntetésének a javaslatban szabályozott két neme — a fegyház és börtön — közül csak az első tartassék fenn ily büntettek szabadságbüntetése gyanánt, élénk és hosszas vitára nyújtott alkalmat, mely egyelőre a kormány azon indítványának elfogadásával ért véget, hogy e kérdésben hallgassa meg a bizottság a főügyészt s a fegyintézetek igazgatóit. E határozat úgy a fenforgó kérdés eldöntésének, mint az avval benső összefüggésben álló további szakaszok tárgyalásának elhalasztását