Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A börtönbüntetés a m. büntető törvénykönyv javaslatában

373 és börtön s más részről a fogságbüntetések között léteznek; az administrativ uton kiadandó börtönrendtartásnak hagyta azonban fenn azon további különbségek közelebbi megjelölését, melyek a fegyházi és börtönbüntetési nemek végrehajtási módozatai között kendnek. Ezen különbségek föltétlenül szükségesek; mert ép úgy nem volna helyén, ha szigorú fegyházi fegyelem alá vétetnének azok is, a kik irányában nem szükséges nagyobb szigort alkalmazni a börtönbeli rendnél: mint nem volna helyén az, ha csak enyhe fogságbüntetés alá vonatnának azok, a kiknek szigorúbb megfenyitését mind az osztó igazság mind javításuk érdeke kívánja. A fegyházi és börtönbüntetés végrehajtása közötti különbségeket nem csak azon módozatok képezik tehát, melyeket a btkjavaslat a letartóztatottak foglalkoztatása, a munka tekintetében kiemelt; hanem még számos egyéb oly lényeges eltérések is, melyeknek a fegyházi és a börtönbüntetés rendszerei s az ezeket kifejező más-más házirend között kell lenniök. Hogy már a társaság maga, melyben az elitéltnek lenni kell: igen lényeges különbséget teszen, az fönnebb már érintetett. Már Suringar kiemelte a „systéme de la bonne compagnie" fontosságát. Hogy már a munkaadás módozata is lényeges különbséget fog képezni a kétféle házi rendben, a mennyiben a fe gyencz azon munkát tartozik végezni, mely részére viszonyainak megfelelöleg kijelöltetik; mig a börtönre itélt rab azt szabadon választhatja, s a mennyiben a házi rend megengedi, azt mással fel is cserélheti, — kétségbe nem vonható. Ezen kivül a börtönre Ítélteknek magánfogságuk csak egy fokozatból állana s enyhébb lenne mint a fegyenczeké, a mennyiben már a magán fogság ideje alatt is közös iskolai előadásokra járhatnának, több időt tölthetnének ay szabadban, s némi kedvezményekben is részesittethetnének. Átlépve a magánfogságból a közös rendszerbe, ennek nem három, mint a fegyházban, hanem legfölebb csak két fokozata lenne a börtönben s az első a legszigorúbb, hasonló lenne a fegyházi másodikhoz ; a második fokozat pedig hasonló lenne a fegyházi harmadik fokozathoz. Szóval a börtönbüntetés progressiv rendszere enyhébb módon, kevesebb fokozattal láttatnék el, s igy gyorsabb is lehetne,' az előrehaladás egyik fokozatról a másikra, s ha netalán visszavettetnék a rab fegyelmi büntetésből az alsóbb fokozatba: hamarább küzdhetné fel ismét magát a felsőbb fokozatra. Továbbá a kerületi börtönökben a rabok, az osztályok fokozatai szerint megkülönböztető jelvényeket nem viselnének, s ruházatuk is hasonlitna a polgári öltönyhöz, s igy eltérő lenne a fegyenczekéitöl. A külső munka hamarább megengedtethetnék nekik, s az iparüzleti munkáknál az arra alkalmasak munkavezetőim! is alkalmaztathatnának. A börtönbeli rabok