Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A börtönbüntetés a m. büntető törvénykönyv javaslatában

367 fegyházi hivatalnokok egylete által 1874-ben Berlinben tartott közgyűlésnek naplóiban. Ezen gyűlésben, a büntetés végrehajtásának a törvényhozás által leendő mielébbi szabályozása iránt folytatott tárgyalások alkalmával erősen hangsúlyoztatott központi kormányhivatalnokok, birák s a legkitűnőbb fegyházi igazgatók (mint: Wirth, a Berlin melletti plötzenseei új fegyház s Krohne, a vechtai fegyház igazgatója stb.) részéről azon már már tarthatatlanná vált állapot, melybe a birodalmi büntetőtörvénykönyv behozatala óta, ott a büntetés végrehajtása jutott; mert annakelőtte legalább egyes országokban a büntetési nemek végrehajtási módozata valahogy csak szabályozva volt; de mióta a birodalmi btkönyv életbe lépett, mely nem teszen lényeges különbségeket a fegyházi, a fogság- és a mellékbüntetésképen használt elzárási büntetések között, hire sincs többé valamely fogságrendszernek; mert mind e szabadságbüntetési nemek a legkülönféleképen s a legegyenlőtlenebbül hajtatnak végre, tekintet nélkül az elkövetett cselekmény minőségére : úgy hogy az intézetek igazgatói — mint mondák, — csak a legnagyobb lelkiismereti küzdelmek között kénytelenek a sokszor kézzelfoghatólag igazságtalan büntetéseket végrehajtani, annak tudata mellett, hogy egyforma módozatú büntetések által az átalános jogérzet a legmélyebben sértetik. Ezeknél fogva kiáltóan szükségesnek nyilvániták a büntetésnemeknek egymástól szoros határvonalak által való megkülönböztetését a végből, hogy még a nép is nyomósán érezze a különféle büntetések létezését, s azt, hogy e különbség nemcsak névleg, de tettleg is fennáll. S e követelményeknek a porosz kormány addig is, mig a büntetések végrehajtására vonatkozólag már elkészült törvényjavaslat birodalmi törvénynyé válhatnék, igyekezett is megfelelni, a mennyiben az eddigi úgynevezett raviczi fegyházi szabályok mellé, a fogházi és elzárási büntetések végrehajtásának szabályozásául, folyó évi február hó 19-én egy ideiglenes szabályrendeletet már kiadott. Ezen szabályrendelet a fogházi büntetést teljesen a börtönbüntetés szigorával hajtatja végre, hogy ezúton pótoltassék azonür, azon fokozati hiány, mely a büntetőtörvénykönyvben a „Zuchthaus" és a „Gefángnissstrafe" között létezik; az elzárási büntetést pedig mint közönséges fogságot tekinti. V. Azonban, ha a börtönbüntetés mellőztetnék, s ha azok, a kik a btkjavaslat szerint fegyházra s börtönre itélendök el, legnagyobb részben fegyházakra Ítéltetnének, s a fegyházi büntetés minimuma legalább is egy évre leszállittatnék: mindezen elitéltek, a jelen viszonyok között, a fennálló hazai fegyházakba nem is helyeztethetnének el, s hogy mindazok elhelyeztethessenek: mulhatlanul