Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A franczia bíróságok magánjogi gyakorlatából

pretatio szabályai szerint megállapítja, időhatározást vagy egyúttal feltételt akart-e a végintézkedö szabni.12) A mondottaknak élénk illustratiója a következő belgiumi jogeset:13) Lagasse asszonyság nála lakó unokahugának Tassier kisasszonynak, összes ingóságait és ingatlan birtokának egy harmadát minden megszorítás nélkül, azonkívül a többi két harmadon a haszonélvezetet élethossziglan, a következő megszorítással hagyományozta: „ha férjhez talál menni, rendelem, hogy ezen haszonélvezeti jog a házaság-kötés napján szűnjék meg és szálljon vissza alant nevezett hagyományosaimra." Tassier kisasszony ezen megszorító rendelkezést felmai állása szerint. (Unger i. m. II. k. 82. § 78. 1.) visszaható erőt tulajdonítunk (resolutio ex tunc): úgy végző időhatározás és felbontó feltételek egymást fogalmilag kizárják, amaz tehát soha sem foglalhat magában feltételt. Bonyolultabb a kérdés, ha a kérdéses jogviszonynak kezdete van valamely időponthoz kötve és az akaratnak ezen önkorlátolása szinte időhatározás alakjában van kifejezve (kezdő időhatározás: dies a q u o). Itt csak akkor kétségtelen, miszerint pusztán időhatározás (feltét nélkül) van szándékolva, ha bizonyos, hogy a kérdéses időpont meg fog jönni, valamint hogy mikor lesz az (dies certus an et quando, a rómaiak „dies certusu-a); másrészt kétségtelen, hogy az időhatározással hallgattag feltételt is kívántak tűzni a felek, midőn az időpont mindkét irányban bizonytalan (dies incertus an et quando). Minden egyéb esetben a felek tulajdonképi akarata csak a tudományos magyarázat által állapitható meg, jelesül kifürkészendő, vájjon feltétlen jogviszony létesítése volt czélba véve, vagy pedig az időhatározásban hallgatag feltételt is kivántak a felek annak szabni. (Lásd Unger i. m. 83. §. 93. s kv. 1.) A legtöbb jogiró a dies incertus-t vagy egyenesen azonosítja a feltétellel pl. Puchta (Pandekten 62. §.): Ein dies incertus ist ein inderFormder Zeit ausgedrückte Bedingung. Ezen az állásponton találjuk hazai romanistáinkat is, (lásd Hoffmann Pandekták 37. §. sz. B o z ó k y Pand. 49. §. 13. j.) ; ezek különben is még mellékhatározatnak nevezik a feltételt. Vagy habár bizonyos esetekben a felek valószínű akaratára kívánják tekintetbe vétetni, nem különböztetnek meg az időhatározás és feltétel egymáshoz való viszonyában kezdő és végző időhatározás között, mi azt okozza, hogy előadásuk a viszonyt nem állítja a kellő világításba (1. Savigny i. m. 125. §.—K e 11 e r Pandekten. — A r n d t s 73. f.— Win dschei d 9ö. §.) 12) Ha a római jogászok úgy nyilatkoznak, hogy végintézkedésekben a dies incertus (quando) feltételt képez, 1. 75. de condit. (35.1). Nem hiszem, hogy ők, kik annyiszor hangsúlyozzák, hogy minden jogügyletnél a feleknek valódi akaratát kell fürkészni, (1. 19 pr. de cond. (35. 1) — 1. 101. pr. eod. — 1. 24. de reb. dub._ (34. 5) — 1. 80. de V. O. (45. 1) ezen elvet leltétlenül, azaz oly esetben is alkalmazták volna, midőn bizonyos, hogy ily értelmezés a végrendelkező valódi szándékával ellenkeznék. Azt tartom tehát, hogy ők ezen elvvel csak magyarázati szabályt akartak felállítani (1. különben még 1. 79. pr. de cond. (35. 1) — 1. 4. §. 1 quando dies (36. 2). Ugyanezt tartja Mühlenbruch Pandekten. Commentar XLL. 60. 1. és U n g e r i. m 83. §. 14. j. Unger különben az osztrák polg. törvénykv. 701. §-át is csak magyarázati szabálynak kívánja tekintetni. Hasonló értelemben ítélt egy esetben a müncheni legfőbb törvényszék 184G-ban l. Seuffert Archiv. I. 268. ,3) Puchelt Zeitschrift für französisches Civürecht. VI. k. 1 füz.