Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)

1876/5 / 5. szám - A magyar határőrvidék telekkönyvelése és házközösségi viszonyainak rendezése

340 bontakozni és csak igy érhető el a várt eredmény, vagyis a közösségeknek bizonyos előre határozható időszak alatti megszűnése, s ezen vidék teljes polgárositása. Mielőtt tovább mennék, megemlitendőnek tartom e helyütt, hogy a már többször hivatkozott 1874. évi horvát törvényben is a házközösségek megszüntetése elvileg ki van mondva, a mennyiben új közösségek alakítása megtiltatik. Ha egy törvényhozás már odáig ment, miszerint kimondja, hogy új házközösség nem alakitható, s igy a házközösségeknek az osztályok útján lassanként bekövetkezendő végmegszüntetését elhatározza: akkor nem látom be okát, miért ne lehetne közérdekből egy lépéssel tovább menni, s egészen megszüntetni ezen a határőrvidék beolvasztását akadályozó, s az illetők között a katonai fegyelem megszűnésével csak örökös viszálykodásra okot szolgáltató intézményt, mely, ha a közösségek által egészen indokolatlanul most is élvezett előnyök — mint nem kétkedem — tőlük el fognak vonatni, az illetőkre nézve csak nyűggé válik. A kik a házközösségi viszonyokban járatlanok és a tényleges helyzet mellőzésével csak a magasabb jogi szempontból indulnak ki, azok a kényszer-osztályban jogsértést láthatnak. De fontolóra véve, hogy a magyar határörvidéki házközösségek katonai intézményt képeztek, melynek egyes tagjai csak azon rendkívüli katonai szolgálatért, melyre kötelezve voltak, részesültek az ezen intézménynek megadott előnyökben : igen természetes, hogy ezen intézménynek feloszlatásával s a rendkívüli szolgálatok teljes megszűnésével, meg kell szünniök az azért élvezett előnyöknek is. Kivetkőztetvén pedig a házközösségeket az általuk még ma is egészen indokolatlanul élvezett előnyökből, meglehetünk győződve, hogy nem lesz házközösségbeli tag, ki azt továbbra is fentartani kívánja. A jelenlegi ferde állapotnak pedig, mely a közrend fentartásával és az egyéni érdekekkel egyaránt ellenkezik, csak a közös vagyon gyors, és ennélfogva kényszer útjáni felosztása által vethetni véget, s csak ez által alakithatni a volt határőrökből a többi lakossággal egyenlő honpolgárokat. Ilyen kivételes helyzetben pedig, midőn a kényszer-osztály tulajdonképen csak, az általa leginkább érdekelt tudatlan köznép érdekében, s egy tarthatlan állapotnak gyors legom-