Magyar igazságügy, 1876 (3. évfolyam, 5. kötet 1-6. szám - 6. kötet 1-6. szám)
1876/5 / 2. szám - A szóbeli tárgyalás előkészitése a polgári perben
138 állásra vonatkozó előadások figyelembe vehetők ne legyenek, hanem az eljárás mindkét része egy egésznek tekintetik. 8. A most emiitett javaslatból indult ki a porosz igazságügyministerium midőn 1871-ben egy átalános német perrendtartásnak javaslatát dolgozta ki. Ezen új javaslatot a szövetségtanács által egybehivott bizottság megvizsgálta és alapelveiben el is fogadta. Az Írásbeli előkészítő eljárás a német szövetségi javaslatban megállapítottal megegyezik. Alapgondolata az ellenféllel minden mozzanatot idejekorán közölni, hogy ez a védelemre a szóbeli tárgyalásig elkészülhessen. Rendszerint csak ellenbeszéd engedtetik meg, a bíróság azonban az iratváltást az eset körülményeihez képest ki is terjesztheti. Bonyolódott ügyekben a bíróság előadót rendel, kinek vezetése alatt a felek jegyzőkönyvi tárgyalás alkalmával a tényállást minden irányban megállapítják. Ez esetben a periratok tartalma a felekre nézve kötelező s ők a jegyzőkönyvi tárgyalásnál elmulasztott cselekményeket a szóbeli tárgyalásnál nem pótolhatják. A rendes eljárásban váltott periratok tartalmától, a kereseti kérelem kivételével, a felek eltérhetnek. Ha az eltérés nem az indítványra vonatkozik, csak a fél kérelmére vétetik fel a jegyzőkönyvbe; eltérés az indítványoktól azonban csak úgy engedtetik meg, ha írásba foglalva van s az írásból felolvastatik. A bizonyítást rendelő határozat csak a bizonyítást megengedő intézkedést tartalmazza; tényvázlatot nem foglal magában. Határa csakis a bizonyítás megengedésére, illetve elrendelésére terjed ki. Mindazon perbeli cselekmények, melyek a végitéletet közvetlenül megelőző tárgyalás előtt vitetnek véghez, pusztán előkészítő jelleggel bírnak. A felek tehát a végitéletig új ténykörülményeket felhozhatnak, új bizonyítási eszközöket felajánlhatnak. A per huzavonására irányzott cselekmények megakadályozására a bíróság nem mellőzheti egyszerűen, mint a franczia eljárásnál, az illető cselekményt vagy előadást, jogában áll azonban az illető felet pernyertessége esetén is a költségek megtérítésére kötelezni. A bíróság úgy a végitélet, mint közbeszóló határozat hozatalánál csak azt veheti figyelembe, mi a határozat hozatalt közvetlenül megelőző tárgyalásnál szóbelileg előadatott. Sőt ha a tárgyalás folytatására halasztás rendeltetik, a folytatólagos tárgyalás újnak tekintendő, melynél csak az akkor előadottak vehetők figyelembe. Ezen elv szerint a javaslatnak a makacsság iránti határozatai is alakulnak. Az ügyvédi kényszer elvben elfogadtatott. 9. Ausztriában már a Ií. József császár által életléptetett s mai napig is érvényes perrendtartás elejtette a német közönséges pernek sajátszerű intézményeit, s teljesen mellőzvén a bizonyítási ítéletet, oly írásbeli eljárást hozott be, milyent nálunk az 1868: LIV. t. cz. a rendes eljárással léptetett életbe. 1860-ban Ausztriában a szóbeli eljárás behozatalát határozták