Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája

78 beavatkozás nélkül létre jött osztályos egyességekre vonatkozik, ellenben azon esetben, midőn az örökösödési eljárás a ptkrts. 5G0-ik §. értelmében megindittatott és keresztül vitetett, a ptkrts. 480-ik §. alkalmazása sem az 583. 589. sem az 586-ik §. esetében nincs elöirva. Ennélfogva a hét pontban kifejtett semmiségi panasznak 1., 5., G. és 7. pontjai, melyek a ptkrts. 297-ik §-ának 1., 12., 16. és 22. tételeire vannak alapítva, s oda irányulnak, hogy a ptkrts. illetőleg az örökösödési eljárás szabályai kellőleg figyelembe nem vétettek, alaptalanok, minthogy az örökösödési eljárást, a ptkrts.-nak épen a jelen esetben mérvadó 560., 578., 582. és 585. §§-ainak értelmében indíttatott meg, és vitetett keresztül. A 2-ik pontban az átalános p. tk. 644-ik §-ára való tekintettel felhozott semmiségi ok nem áll, minthogy ezen szakasz a hitbizománynak, a haszonvevó birtokosnak halála előtt bekövetkezendő megszüntetéséről szól, és csakis azon esetre vonatkozik, ha a megszüntetés daczára annak, hogy a hitbizomány még fennállhatna, kérelmeztetik, és az érintett szakasz oly megszüntetést, mely a hitbizományi birtokosnak halála által bekövetkeznék, nem tartalmaz, és igy jelen esetben, az ált. ptkv. 644-ik §-a szerinti eljárás megindítandó nem volt. A 3-ik pontban a ptkrts. 297. §-ának 4-ik pontjára való hivatkozással, ezen kir. törvényszék állítólagos érdekeltségét illetőleg felhozott semmiségi ok merőben konok, miután a m. kir. igazságügyminiszter ur a biró-küldési folyamodvány, és az abban ezen kir. törvényszék ellen felhozott gyanúsítások daczára 1873. évi márcz. 26-án 11,380. sz. a. és 1873, július 7-én 13,858, sz. a. kelt magas leiratával, a b. B. Ármin-féle hagyatéki tárgyalásnak befejezését, az ezen kir. törvényszéknek meghagyta. Szint oly alaptalan a 4. és 6. pont alatt a ptkrts. 297-ik §-ának 11 és 16. pontjára való hivatkozással említett semmiségi ok, minthogy itten nem valamely perről, hanem egy hagyatéki tárgyalásnak keresztül viteléről van szó, melyben b. B. Gyula sehol sem fordul elő mint alperes. A semmiségi panasz főleg azon okból merőben konok, minthogy b. B. Gyula, b. B. Józseftől vagy b. B. Ármintól épen nem származik le, és sem az egyiknek sem a másiknak fia vagy más ivadéka, és ennélfogva hitbizományi várományosnak nem tekinthető; azonban egy év óta már jogerőre emelkedett átruházási okmány ellen, melynél fogva az örökösök, kik öröklési jogukat a bíróság előtt már megszerezték, egy 3-ik az öröklésre sem törvény sem végrendelet által hivatott személy, ki örökösi nyilatkozatot nem adott be, csakúgy mellékesen, az átruházási okmány hitelesített másolatának kiadványozása alkalmával felebbviteli perorvoslattal nem élhet, hanem az átruházásnak jogerőre emelkedése után, legfelebb az ált. ptkv. 823-ik § a értelmében örökségi keresettel léphet fel. A m. kir. curia mint semmitöszék a felébb emiitett elvi megállapodáshoz képest az 1873. évi 3442. és 7846 sz. a. kiadott átadási és tulajdoni okiratot, valamint az egyidejűleg ugyanazon számok alatt hozott végzéseket a 297-ik §. 4. és 22-ik pontjai alapján megsemmisítette, s a törvényszéket utasította, hogy a ptkrts. 56., 576, 585., 586., 588. s 594. §-ok szemelőtt tartásával szabályszerűen járjon el; a mennyiben azon-