Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)
1875/3 / 1. szám - A magyar büntetőtörvénykönyv javaslata és a "Jogt. Közl." kritikája
63 ellentéttől, az uj javaslat kü 1- és b e 1 a 1 ak, nyelvezet, fogalom meghatároz á s és u j a b b intézkedések tekin • tétében az 1843-dik évi javaslatunk fölött fölényben van." Ennyit pro dom o. Szólnunk kell azonban még a tudományos polémia kellékeiről és követelményeiről. Tudományos kérdések feletti vitában a tudomány végczélját, az igazságot soha sem szabad szem elől téveszteni; ezt sem a dialektikának, sem a személyes hiúságnak, sem az álszeméremnek nem szabad feláldozni. A tudományos vita nem tűri sem a prókátori furfangot, sem az erőszakos makacsságot. A ki nem tud szavának állani, a ki nem képes előre megfontolni, mit állit, mit tagad, a ki nem bir annyi önuralommal, hogy tévedését, hibáját beismerje : az elvesztette azon igényét, hogy tudományos férfiak komolyan foglalkozzanak vele. Ezek oly átalános igazságok, melyek ellen a franczia, angol vagy német tudományos világban véteni, annyit tesz, mint az illető tudományos körök megvetését maga ellen zúditani. Ha nálunk az irodalmi világban kifejlettebb volna a közérzület, akkor nálunk sem merne e tételek ellen vétkezni senki, ha pedig vétkeznék, az csak megvetéssel találkoznék. Menjünk már most még egyszer végig a „J. K."-nek a magyar büntető törvénykönyv elleni polémiáján ; ezen tárgyilagos átnézetböl mindenki meggyőzödhetik, mennyiben felel meg a polémia a tudományos vitatkozás követelményének, mennyiben nem. D S. a „J. K." 46. számában ezeket irta: „Az oly kirívó ellenmondások, mint péld. a 65. §. ezen tétele: „Oly esetekben, melyekben a véghezvitt bűntettre halál vagy életfogytiglani fogházbüntetést határoz a törvény: a kísérlet büntetése 15 évig tartó fegyháznál nem lehet súlyosabb" és a 127. §. azon szabványa közt: „A ki a 125. §. 1. pontjában meghatározott cselekményt elköveti, valamint az is, a ki annak elkövetését megkísérli: halállal büntetendő", elegendő indokul szolgálhatna arra, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot oly utasítással adja vissza az igazságügyministernek, hogy a legközelebbi országgyűlés elé egy revideált javaslatot terjeszszen." E sorok nem hagynak kétséget az iránt, hogy miben látta D. S. a kirívó ellentmondást; látta abban, hogy az egyik §. szerint a kísérlet büntetése 15 évig tartó fegyháznál nem lehet súlyosabb, míg a másik §. szerint a fejedelemgyilkosságra és ennek kísérletére is halál van szabva. A „Jogt. K." ezen kiemelt tételével szemközt a „Reform" czikkirójának nem volt és nem is lehetett más feladata, mint az: hogy megmagyarázza az ellentmondás felfedezőjének, vagy ha jobban tetszik, emlékezetébe hozza a büntető jog azon elementaris tételeit, melyek a kísérlet átalános tanára és a felségsértési kísérletre vonatkoztak. El kellett tehát mondani:
