Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - Az angol közjegyzőség

37 ban és a közéletben nagy szerepet játszott, addig a közjegyző ség századakon át egész a mai napig, Angliában, az egyesülési szabadság őshazájában nem tudott még oly összpontosításra jutni, melyet a közös érdekek eredményeznek és a mely némileg az ujabb európai törvényekben szabályozott közjegyzői kamarákhoz hasonlítana. Egyedül a London városában levő közjegyzői testület (the ancient and, most respectable Gompany of the Scriveners of London) bir egy szabadalmat I. Jakab királytól 1616-ból, mely azonban az ezen időben divó testületi szabadalmaktól nem igen különbözik, jelentékenységgel alig bírt és most már elavultnak tartatik. E kivételes körülmény csak azt mutatja, hogy a közjegyzőség Angliában is az egyházi bíróságok által nagy függésben tartatott, minek folytán az egyesülés nem tudott ugy érvényre jutni, a mint az ügyvédségnél jutott. Azon sajátszerű jelenség, melynél fogva Anglia egyetlen egy jogintézménye sincs rendszeres és kimerítő törvény által szabályozva, hanem a jog minden ágában, a történeti fejlődés folyamában egyes kérdések vagy elvek speciális alkalomszerű törvények által állapittatnak meg, a közjegyzőség intézménye körül is észlelhető. Mellőzve a mult századokból való egyes statútumokat, itten csak a századunkból való azon törvényeket soroljuk fel, a melyek a közjegyzőség jelenlegi szervezetére vonatkoznak és mai nap is érvényben vannak. Ilyen a III. György 41. törvényének 79. fejezete 1801-ből (An act for the better regulation of public notaries in England), a mely különösen a közjegyzők gyakorlatára, a közjegyzői jelöltek képesítésére és a fegyelmi eljárásra vonatkozik. Ezen törvényt kiegészíti a IV. Vilmos 3. és 4. törv. 60. fejezete 1833-ból. Szintén a közjegyzői jelöltek és a közjegyzők kinevezését szabályozza Victoria 6. és 7. t. 90. fejezete 1843-ból (An Act for removing doubts as to the service of Glerks or Apprentices to Public Notaries, and regulating the admission of public notaries). A legutóbbi törvény e tárgy körül Victoria 18. és 19 t. 42. fejezete 1855-ből, a mely az angol diplomaticai és consulatusi hatóságok jogait, közjegyzői okiratok felvételére szabályozza. (An Act to enable British Diplomatic and Gonsular Agents to do Notarial Acts.) Igen számos részletek, a melyek a közjegyzők teendőire vonatkoznak, találhatók még a váltót s kereskedelmet, a tengeri kereskedelmet és hajózást szabályozó igen számos törvényekben (merchant, shipping acts). Magától értetődik, hogy Anglia felette kiterjedt kereskedelmi jogügyletei folytán, számos jogszokások keletkeztek, melyek a közjegyzői intézményt, a mennyiben ilyen ügyletek közjegyző segélyével köttetnek, szintén érintik. Szerves törvények hiányában, nem szenvedett kétséget, hogy a szokásjog, a bíróságok döntvényei, valamint a Gourt