Magyar igazságügy, 1875 (2. évfolyam, 3. kötet 1-6. szám - 4. kötet 1-5. szám)

1875/3 / 1. szám - A cselekvéseknek befolyása idegen jogkörre. [1. r.]

17 mintha az a képviseltnek lenne cselekvénye;19) hogy azért a cselekvő még is csak maga a képviselő, az e szabály mellett egy pillanatig sem válik kétségessé.20) 2. Miután maga a képviselő a cselekvő személy, mindig az ö cselekvési képessége, az ő szellemi állapota döntő: a) A kérdéses ügyletek érvényessége tehát a képviselő személyében tételezi föl a cselekvési képességet, a szabad elhatározást, az akarat komolyságát. E szabályt annyiból elismeri a római jog, hogy mindazon esetekben, melyekben más személy cselekvését a mai értelemben vett képviselet jogkövetkezményeivel felruházza (birtok s tulajdon körül, a házbeli személyek tevékenységében) kimondja: a) Az akaratnyilvánítás semmis, ha a képviselő lényeges tévedésben volt.21) l3) A birtokfoglalás ténye hatálytalan, ha a szerzésben értünk eljáró akaratképességgel nem bir (örült, gyermek stb.)22) y) A visszavételi kereset (act. redhibitoria) megtagadtatik, ha a vásárion dolognak hibáit a képviselő ismerte. 23) 5) A mennyiben valamely ügylet ellen a cselekvőnek csalárdsága (dolus) alapján kifogást lehet tenni, peculium szerzésnél valamint minden egyéb esetben, midőn a családfő hatalmában levők szolgálataival él, ez utóbbiaknak csalárdsága képezi a megtámadás alapját.24) Természetes, hogy a mennyiben a dominusnak is része van a kérdéses ügyletben, a mennyiben például háznépét annak létesítésére utasította, saját roszhiszemüsége is tekintetbe jő; az általa inditott a redhibitoria például ez alapon doli exceptio-val visszautasittatik. 25) 19) Szász p 1 g. tvk. 788. §. 20) Lásd ez iránt Laband „Zeitschrift", X. k., 226. Brinz Pandekten III. k., 372. §. 1618 l. 21) Ezen elvnek egy alkalmazási példáját találjuk az Osztr. plg. tvk. 310. §-ában , észtehetségeitöl megfosztott személy birtokszerzésre nem képes; számára cselekvésképés képviselő, gyámgondnok szerezhet. 22) 1. 1. §. 9.10 (41.2) 23) 1. 51. pr. (21.1), 1. 16. § (40.12). - Az e szabálvnak ellenmondani látszó 1. 2 (44.6), 1. 13 (18.1), 1. 51. pr. i. f. (21.1) Ihering i. m. I. k. 290. 1. akkép magyarrázza, hogy az azokban emiitett közreműködöt küldöncznek tekinti, kinek szellemi állapota, mind tudjuk, tekinteten kivül marad (más magyarázatot ad B u c h k a i. m. 16. 1. 15. ).). 1. 51. §. 1 (21.1) esetében péld. közvetítőről van szó, kinek — mint alant látandjuk — ismerete, tévedése ép úgy döntő, mint a képviselőé. 24) 1 4. §. 17. (44.4). 25) 1. 16. §. 4, (40.12). Ez elvnek csaknem szószerinti ismétlését tartalmazza a Szász plg. tvk. 846. §. : Ha a képviselő valamely szerződést létesített, a rendes viszonyok alatt csak az ö tévedése mérvadó, kivéve azon esetet, hogy a képviselt, ki a dolog minőségéről kellő tudomással birt, a szerződés megkötésére maga adott megbízást. A Zürchi cod. 919. és 926. §§. szinte azon következtetést engedik, hogy e tvk. értelmében rendesen a képviselőnek tévedése stb. jön tekintetbe. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1875. I. 2