Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar polgári törvénykönyv általános része

I o X A MAGYAR POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV ÁLTALÁNOS RÉSZE. Mióta az időszaki sajtó közleményeiből a szakközönség arról értesült, hogy a magyar magánjogi törvénykönyv kidolgozásánál az igazságügyminister ur az általános részre nézve tanácskozási alapul nem Dr. Hoffmann Pál ur tervezetét, hanem a pesti kir. Ítélőtábla kebelében e czélra alakult bizottság javaslatát fogadta el: nem kevesen kerestek meg a végett, hogy e javaslatot vagy egyesekkel magán uton, vagy akár egyik szaklap utján az egész közönséggel ismertessem meg s annak szövegét közöljem. Valamint örvendetesnek találtam ez érdekeltséget, mert kevésbé nehéz feladatnál is a czél sikeresen csak a szakférriak őszinte és öntudatos közreműködése által közelíthető meg: ugy másrészről a nyilvánított kívánat jogosultságát nem lehetett el nem ismernem. Mindazáltal a közzétételt mellőzendőnek véltem, mert a közöltetni kívánt mű nem levén sajátom: vele rendelkezni nem tarthatám magamat jogosítva; továbbá hivatalos megbízatásnak volt eredménye s így a kivánatot czélszerüebben a megbízóhoz véltem volna intézendőnek ; végre pedig — mint később elő fogom adni — a mü tökéletlenségének tudata is némileg visszatartóztatott, már készítésének körülményei is olyanok lévén, melyek eléggé tanúsítják, hogy véglegesen megállapított javaslat igényével legkevesebbé sem bírt. Miután azonban illetékes helyen számbavételre érdemesnek találtatott, s miután értesülésem szerint kőnyomatilag több példányban jeles szakférfiak bírálata alá bocsáttatott: nem vélem a discretiót megsérteni, ha felöle és belőle tájékozásul egyet mást közlök. Habár a jogegyenlőség elve teljesedés felé közeledik és ma már nem szükséges többé a személyi, családi és vagyonjogban egyes osztályokra, vallásfelekezetre és a javak különféleségére külön-külön jogszabványokról gondoskodni, következve a magánjog több tekintetben egy-