Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/2 / 2. szám - Az ügyvédek létszáma a Magyar Birodalomban 1874. évi július hó elsején

160 Ha a fél ügyét személyesen viszi, az ily határozatokat a féllel együtt lakó felnőtt családtagok vagy cselédek egyikének kezéhez lehet adni. Azon fél, ki nem a perbiróság székhelyén lakik, és ügye vitelére ott lakó ügyvédet vagy megbízottat sem rendelt, tartozik a neki szánt kézbesitvények elfogadására, legközelebbi periratában vagy a legelső tárgyalás alkalmával egy a bíróság helyén lakó megbízottat, ki nem ügyvéd is lehet, megnevezni, mit ha elmulasztana, a bíróság nevez ki részére ily megbízottat és erről a mulasztó felet értesiti. 64. §. Az i ézett törvény 262. §. helyett: A kézbesítő köteles a kézbesített határozat lényeges tartalmát és czélját a félnek tudtára adni, s azt, hogy ez megtörtént, a vétbizonyitványra feljegyezni. 65. §. Az idézett törvény 265. §. és a 268. §. h) pontja helyett: Ha azon fél, kinek első végzést kell kézbesíteni, sem lakhelyén, sem üzleti helyiségében nem található, a nélkül azonban, hogy azon községből vagy nagyobb városokban azon városrészből, melyben lakása vagy üzleti helyisége van, hosszabb időre eltávozott volna, a kézbesítő azon esetben, ha a féllel ugyanazon községben vagy városban lakik, írást hagy nála, melyben tudósítja, hogy bizonyos meghatározott napon és órában kézbesítés végett nála megjelenend, és ha őt akkor sem találná otthon, az iratot az ugyanazon házban lakó felnőtt családtagok, vagy szolgálati viszonyban álló személyek egyikének — ha ilyenek nincsenek, vagy az elfogadást megtagadják, az ugyanazon házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak kell kézhez adni. Ha a kézbesítő a fél lakhelyétől különböző helyen lakik: az iratot előleges értesítés nélkül azonnal kézbesítheti a felnőtt családtagok vagy cselédek egyikének, s ha ityenek nincseuek vagy az elfogadást megtagadják, a házban lakó más valamely felnőtt személynek vagy valamelyik szomszédnak. Mindezen esetekben tartozik a kézbesítő a hon nem talált fél lakásának ajtajára az iránt, hogy a neki szánt iratpéldáuyt kinek kézbesítette, értesitvényt kifüggeszteni, s a kézbesítés módját a kézbesítési bizonyítványban előadni. Ha azon fél, kinek kézbesíteni kell, azon községből, vagy azon városrészből, melyben lakik, hosszabb időre eltávozott, és tartózkodási helye tudva van, a kézbesítő ezt jelentse be az őt kiküldeudő bíróságnak, mely a kézbesítést a fél tartózkodási helyén tartozik eszközöltetni. Ha a fél tartózkodási helye tudva nincs, a kézbesítő a kézbesítendő iratot két tanú jelenlétében függeszsze ki a iél lakása ajtajára; a per bírája pedig a kézbesítő jelentése folytán nevezzen ki a távollevő fél részére ügygondnokot. 66. §. Az idézett törvény 273. §. után: A bíróságok a törvényellenes kézbesítés kiigazítását, vagy a kézbesítési bizonyítvány hiányainak kipótlását hivatalból is kötelesek elrendelni.