Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A sajtó utján elkövetett rágalom. Polgári biróság vagy esküdtszék?

43 TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A semmitöszék mint elsöbiróság. S. F.-nek G. T. elleni perében felperes biztosításért folyamodott. Az első biróság a követelés alapját képező okiratot nem találta olyannak, mely a ptr. 338. §-ban előirt kellékekkel bir, s kérelmezőt elutasította. Ha a követelés valódisága nincs igazolva, természetesen kérdésbe sem jöhet, van-e az veszélyeztetve, s azért az első biróság a veszély kérdését egészen mellőzte. Felperes semmiségi panasza folytán a semmitöszék a követelés alapját képező okmányt teljesen bizonyítónak elfogadta, helyesen-e vagy nem? más kérdés; elég, hogy elfogadta, s a felső biróság határozata eddig formailag correct. — Azonban a semmitöszék egyúttal elrendelte a biztosítást, a helyett, hogy ujabb törvényszerű intézkedésre utasította volna az eljárt bíróságot. A veszély kérdésében az első bíró nem határozott (felesleges is volt); a biztosítás elrendelésének azonban egyik feltétele a veszély kimutatása, és a semmitöszék az által, hogy a biztosítást elrendelte, a veszély kérdésében első folyamodásilag döntött. Volt-e veszély vagy sem ismét nem tartozik ide; ennek első sorban való megbirálására azonban az első bíróságot kellett volna utasítani. Tény, hogy a semmitöszék többet mondott, mint kellett volna. Ha más biró, legyen az a nagyméltóságú legfőbb ítélőszék is, túl megy hatáskörén, határozata kérlelhetlenül megsemmisíttetik, s ha a semmitöszék követ el semmiséget ? az orvosolhatlan. E kis példát talán egy adatocskával járul annak kimutatásához, mennyire czéltévesztett intézkedése volt az 1868. LIV. t. czikknek az instantiákat szaporítani, mennyire helytelen azon felfogás, hogy mert a legfőbb ítélőszék is tévedhet, még egy bíróságot kell fölé helyezni. Hát a semmitöszék nem tévedhet, uti figura docet ? G. D. /\ A sajtó utján elkövetett rágalom. Polgári biróság vagy esküdtszék ? A napi lapok nem régiben közöltek egy esetet, melyben a sajtó utján megtámadott egyén nem vitte az esküdtszék elé ügyét, hanem polgári uton kereste a sértés pénzbeli megtorlását. A semmitöszék az igy hozott polgári első bírósági végzést a ptr. 297. §. 2. pontja alapján megsemmisitette és ezen határozatát következőképen indokolta: „A sajtóügyeket szabályozó 1848. XVIII. t. cz. 17. §. értelmében minden sajtó utján elkövetett vétség felett