Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - Emlékirat a polgári házasság tárgyában

39 egy polgárikig teljesen kifogástalan, de egyházilag nem szentesitett házasságból származó egyének, "az illető hitfelekezeti anyakönyvekbe mint törvénytelen születésű, mert nem az illető egyház speciális szabályai szerint kötött házasságból eredő, vezettetnék be. Ily eshetőségeknek a polgári anyakönyvek ügyét — melynek fontosságát bővebben fejtegetnem nem szükséges — az államhatalom kitéve nem hagyhatja. Nézetem szerint tehát kapcsolatosan két külön törvény volna alkotandó : az egyik a polgári anyakönyvek viteléről, a másik a polgári házasságról mint kötelező intézményről. Azonban bármennyire meg vannak is győződve ezen intézkedések szükségéről az ország felvilágosodott körei : mégis bizonyos, hogy főleg* a kötelező polgári házasság intézménye több oldalról heves ellenzésre fog találni, s tagadhatatlan az is, hogy úgy a házasság, valamint az anyakönyvek ügyének polgári kezelése nálunk több akadályba ütközik, mint a más polgárisuk országok bármelyikében. Az e részben leküzdendő fönchézségeket képezik nézetem szerint: 1. Municipialis és községi közigazgatásunk alakulatlan állapotánál fogva, és az ezentúl is időről időre választandó és igy állandósággal nem biró municipialis és községi tisztviselők meg nem bizható, söt gyakran teljesen tudatlan volta miatt azon közegek hiánya, melyek a polgári anyakönyvek és a polgári házasság ügyének kezelésére a dolog természeténél fogva hivatva volnának. 2. A létező hitfelekezetek papjai részéről előre látható érdekszülte izgatások s a népünknél még oly nagyon általános tudatlanság, és 3. azon körülmény, hogy nálunk a hitfelekezetek nagyrészt nemzetiségi tömbek szerint alakultak, s igy az emiitett izgatások a nemzetiségi viszonyokban is találhatnának fegyvert, sőt egyes túlnyomólag nemzetiségi minicipiumok tiszviselöi is ezen szempontból foghatják majd fel a polgári házasság ügyét. Ez.ek tekintetéből: i. A polgári anyakönyvek vezetése és a házasságok kötése nem bízható hivatalánál fogva egy municipialis vagy községi közigazgatási orgánumra sem, hanem ezen functiók a legnagyobb számban levő államtisztviselőkre s a kincstár terheltetése nélkül a kormány által megválogatott és kinevezett közegekre bizandók.