Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 4. szám - A hivatalos hatalom jogszerüségéről. Nyílt levél Dr. Dárday Sándor úrhoz

259 a formális és materiális jogosság megkülönböztetésével akarták megoldani; továbbá, hogy az önvédelem (Nothwehr) is alapul vétetett a megoldásra. De a megoldás ezen kísérleteinek indo­kait fel sem hozva, azokat egyszerűen elveti. Saját megoldását azután On a következőkben indokolja és adja elő : „Senki sem vitatja, hogy a közhatóság minden tévedése és balfogása ellen a tettleges ellenszegülés jogosult lenne. Valamely hivatalos cselek­mény törvényszerű marad, ha az illető hatóság vagy tisztviselő a végre­hajtására bizott törvények keretén belül helytelenül is jár el. De ha a hiva­talos hatalom valamely végrehajtási cselekménye egyenesen törvénybe ütköző, ugy az törvényellenes és az ellen irányzott ellenszegülés nem válhatik büntethetövé az által, hogy az illető tisztviselő különben hatás­körén belül járt el." Ennek illustratiójára hoz fel ön két példát és azután ön­elégülten felkiált: „íme tehát a törvényszerű és a törvényellenes hivatali cselekmények megkülönböztetésében van adva a kérdéses határvonal" cs azon felfedezéssel áll elő, hogy „e felfogás magaslatán állott az oppositio és repulsio tana a magyar jogban". Bármily önelégülten tekint is ezen felfedezésére, az nem csak hogy nem tekinthető megoldásnak, de a megoldáshoz egy gondolattal sem járul, a megoldás kívánalmainak még csak sejtelmével sem bir. Meggondplta-e On, hova vezetne, ha a törvényhozás sanctionálná az On által formulázott azon tételt, miszerint „a hivatalos közegek törvényellenes rendeletei és cselekményei iránti ellenszegülés nem büntethető" ? Nem hiszem, mert nem képzelhetem, hogy On a következő esetek­ben is megengedendönck véli az ellenszegülést. A kiskorú egy általa elfogadott váltó alapján elmarasztaltatik ; a jogerejü Íté­let végrehajtásakor erőszakosan ellenszegül, mert az Ítélet az 1840: 15 t. cz. 9. §-ába ütközvén, törvényellenes és így az ellen eröszakot használhat. Vagy : B.az uj bünt. törvénykönyv értelmé­ben börtönre Ítéltetik, holott az illető cselekményt az uj törvény életbe lépte előtt követte el és az utóbbiban világosan rendel­tetik, hogy a törvénykönyv előtti cselekmények a korábbi gyakorlat szerint itélendök meg; az ítélet tehát törvényellenes és így az ellenszegülés jogosult. Vagy: C. plébános az esküdt­széki lajstromba felvétetvén mint esküdt berendeltetik; nem jelenvén meg, 20 frtnyi birságban marasztaltatik el; a végre­hajtáskor ellenszegül, mert a törvényerejű sajtórendelet 8. §-a szerint esküdtszéki képességgel nem birván, törvényellenesen volt a lajstromba felvéve, berendelve és megbírságolva. Vagy : D. egy elévült kötelezvény alapján elmarasztaltatik, végrehaj­táskor ellenszegül, mert az elévült kötelezvény alapján történt elmarasztalás törvényellenes. Vagy: E. ellen biztosítási végre­hajtást rendel oly járásbiró, ki saját személyénél fogva érde­kelve van : a törvényellenes végrehajtás erőszakkal meggátol­tatik. Vagy: F. ellen biztosítás rendeltetik egy le nem járt követe-

Next

/
Thumbnails
Contents