Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar alaki büntető jog fejlődése az utóbbi két év alatt

23 felett gyakorlati szempontból ezek vannak leginkább hivatva észrevételeket tenni, melyek bizonyosan értékesíthetők lesznek. Az újonnan hatályba léptetett törvények hatásáról, hézagairól, hiányairól és a felmerült kételyekről szintén ezek nyújthatnak legkimeritőbb felvilágosításokat és jelölhetik ki legbiztosabban a bajokat, melyeknek orvoslása a törvényhozás utján eszközlendő. De törvényjavaslatok készítésére nincsenek hivatva, erre idejök sincs. A kir. itélő tábla bizottságának a fenforgó esetben sem volt ez czélja. Nem megy azonban veszendőbe fáradsága, melyet Hoffmann tervezete feletti véleményének kidolgozására fordított, ha csak egyetlen javítást is képes volt indítványozni s egyetlen eszmét megpendíteni, a mely életre való, mert ezzel is egy lépést tőn előre positiv irányban, melyre a szünet nélküli meddő negatio és férfiatlan panaszoskodás helyett oly nagy szükségünk van. És épen e szempontból méltánylandó Hoffmann munkája is. Hálát érdemel, a ki reá megbízást adott, hálát az is, a ki annak megfelelni igyekezett, mert a magánjogi törvénykönyv alkotása iránt Hoffmann müvének megjelenése óta indult meg a komolyabb tanulmány, munkásság és élénkebb eszmecsere, mely kétségtelenül meg fogja teremni hasznos gyümölcseit. A MAGYAR ALAKI BÜNTETŐ JOG FEJLŐDÉSE Azon élénk mozgalmat, mely a nyugati, különösen a német büntetőjogi irodalom minden terén egy fél század óta megindult, mint a virágkort a gyümölcsben gazdag ősz követék az utóbbi évtizedek sükerült kodificatorius műveletei, mely müveletekben életet nyert az addig felhalmozott tudomány. Az olasz, a zürichi büntető törvénykönyvek, az osztrák büntető javaslat s mindenek felett a német büntető codex az ujabb kor nagy munkái közé lesznek feljeAZ UTÓBBI KÉT ÉV ALATT.