Magyar igazságügy, 1874 (1. évfolyam, 1. kötet 1-5. szám - 2. kötet 1-6. szám)

1874/1 / 1. szám - A Magyar polgári törvénykönyv általános része

Jogügyletek érvénytelensége. 77. §. (200-201. §.) Oly jogügylet, mely joghatást épen nem eredményez, mivel attól az elismerést a törvény megtagadja: semmis; — ellenben oly jogügyletek, melyektől a törvény nem vonja ugyan meg a joghatást, de melyekre nézve ezen joghatásnak megszüntetése a jogügyletben résztvevő személyek egyikének akaratkijelentésétől függ, csak érvénytelenithetők. Semmis jogügyletek ugy fő, mint mellék határozmányaikban ugy tekintendők, mintha létre sem jöttek volna; az érvénytelenithetők ellenben mindaddig fennállóknak veendők, mig bíróilag érvényteleneknek nem nyilváníttatnak. 78. §. (199. §.) Semmis minden jogügylet, mely lehetetlenre irányul, továbbá mely tartalmában kötelező törvényekkel, vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik; végre, mely olyanról intézkedik, miről az intézkedő nem rendelkezhetik. 79. §. (174. §.) A fennálló jognak kijátszását czélzó jogügyletek épugy semmisek, mint az azzal egyenesen ellenkezők. 80. §. (173. §.) Törvényben megszabott külkelléket nélkülöző jogügyletek szintén semmisek. 81. §. (205. §.) Jogügyletnek egy részére vonatkozó érvénytelenség az egész jogügyletnek érvénytelenségét csak azon esetben vonja maga után, ha az érvénytelen rész nélkül törvénynél fogva, vagy a jogügylet létesítésének alapjául szolgált szándékhoz képest az ügylet többi része sem állhat meg. 82. §. (200. §.) Ha valamely jogügylet nem felel ugyan meg azon kellékeknek, melyeket a fél által az ügylet megkötésekor közvetlenül szem előtt tartott jogtétel érvényes ügylethez megkíván, de megfelel egy másik hason joghatályt engedő jogtételnek: ily esetben a jogügylet a fél vélelmezett akarata alapján az utóbbi jogtételnek megfelelően érvényesnek tekintendő. 83. §. (207. §.) Semmis jogügylet nem válik az által érvényessé, hogy utóbb a semmiség okai megszűnnek; viszont érvényesen létesült jogügylet érvényes marad, habár utóbb oly körülmények keletkeznek is, melyeknek fenforgása esetében azon jogügylet érvényesen létre nem jöhetett volna. Ellenben oly jogügylet, mely érvényteleníthető volna, utólag jóváhagyható, s ily esetben az utólagos jóváhagyás lemondásnak tekintendő az érvénytelenithetés jogosultsáMAGVAR IGAZSÁGÜGY. 1874 I. 2