Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 8. szám - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Tervezet 107-111. §§., 121-169. §§ [7. r.]

I. évfolyam. Budapest. 1902. február 19. 8. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI, Király-utcza 98/a. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor Félévre 6,, Tartalom: A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. Irta: dr. Raffay Ferencz, eperjesi jogakadémiai tanár. - Örökbefogadás. Irta: dr. E. Nagy Olivér, pozsonyi ügyvéd. — Általános szabályok a telekkönyvbe felvett ingatlanokon való jogokról. Irta: Bölöni László, b. -hunyadi ügyvéd. — Általános szabályok a telekkönyvbe (elvett ingatlanokon való jogokról. Irta: Dr. Frankfurter Sándor, miskolczi ügyvéd. — Elbir­toklás. Irta: Dr. Almási Antal, budapesti kir. törvényszéki jegyző. — A jelzálogjog. Irta: Dr. Katona Mór, pozsonyi jogakadémiai tanár. — Pénztartozás. Kamat. Irta: Dr. Reismann Simon bpesti ügyvéd. A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. *) (Tervezet 107—111. §§., 121—169. §§. ) A középelmélet azt vallja, hogy az előre kapott értéket még abban az esetben sem köteles a házasfél megtéríteni, ha nincs közszerzemény. Ha pedig adósságok vannak, az előrekapott érték is figye­lembe veendő az adósságok viselésének mértékét illetőleg a házastársak között. Kifelé persze ennek semmi hatálya nincs. A 149. §. alapelvét ismeri a judicatura is, de más formu­lában. Nem azt tartja, hogy az előre való részesedés ingyenes, hanem azt, hogy az átruházó fél adósságaiért ugy szavatol a részesedő fél, mintha meg lett volna ajándékozva 1) A középelmélet nyilvánvalóan helyesebb és érthetőbb is. A vagyonátruházás nem ajándék a felek közt, mert a köz­szerzői jog folyománya. Azt kapja a fél, amit joga van tulaj­donul kapni s amit idővel, t. i. a közszerzemény megosztása­kor, meg is kapna. De harmadik személyek érdekét is bizto­sítja az által, hogy az átruházott érték erejéig az átruházó fél adósságaiért felelősséget állapit meg. 2) Még csak azt jegyezzük meg, hogy szerintünk a külön­vagyont és közszerzeményt egymás mellé kell iktatni a codex­ben s a hozomány kövesse a közszerzeményről szóló fejezetet. Indokolt ez a csoportosítás, mert a különvagyon és közszerze­mény alapintézmény s rendszerint minden házasságnál előfor­dul, a hozomány és hitbér pedig csak esetleges, tehát méltán utána helyezhető a két főintézménynek. VII. A közszerzemény uj szövege. 1. Alapintézkedések. 114. §. Mindegyik házastárs vagyonából a közszerzemény egyenlő arányban közös a férj és feleség közt (szerzeményi közösség). 115. §. A szerzeményi közösség a házasság létrejöttével veszi kezdetét s a házassági életközösség tartós megszakításával, illetve a házasság megszűntével ér véget. (Közszerzeményi idő). 116. §. Közszerzeménvi javak a házastárs vagyonában, amennyi­ben a törvény kivételt nem tesz, mindazok a javak, amelyek abba a közszerzeménvi idő (115 §. ) alatt kerültek. *) L. az előbbi közleményeket 2—7. számunkban Szerk 1) Curia 3951/1891. sz. (Dtr. Ujf 31. k. 37. sz. ) és 663/1894. sz. (U. o. 38. k. 99. sz. ) 2) Helyesen tanit Kolosváry B. (Id. m. 475. l. ). 117. §. Minden olyan kötelezettsége a házastársnak, amely nem különadósság, közszerzeménvi tartozás. 2. A közszerzemény és különvagyon viszonya egymáshoz. 118. §. A különjavaknak a közszerzeményi időre (115. §. ) eső hasznai ugyanazon mértékben, amelyben a hasznok a haszon­élvezőt megilletik, a közszerzemény javára esnek. 119. §. A közszerzeménvi terhelik azok a költségek, amelyek a különjavak jókarban tartására a közszerzeményi idő (15 §. ) alatt szükségesek. E tekintetben a haszonélvezetre vonatkozó szabályok az irányadók. A közszerzeményt terhelik a különjavak után a közszer­zeményi idő (115. §. ) alatt esedékes közterhek és kárbiztositási dijak is. 120. §. A férj a házassági terheket a közszerzeményből viseli s ha a nő a házassági terhek viseléséhez hozzájárul, ez a hozzá­járulás is a közszerzemény rovására esik. 121. §. Az az érték, amit a házastárs a maga különvagyonából a közszerzeménybe beruházott, a közszerzeményt a külön­vagyon javára terheli. A közszerzeménybe beruházottnak tekintendők a köz­szerzeményi tartozás kifizetésére fordított különjavak is. 122. §. A különvagyonról, ha már nincs meg, az a vélelem, hogy azt a közszerzeménybe ruházták be. 123. §. Azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastárs a maga különvagyonába beruházott, a különvagyont a közszerzemény javára terheli. 124. §. Azok a különadósságok, amelyeket közszerzeményi javak­ból, vagy közszerzeményi tartozás elvállalása által fizettek ki, a különvagyont a közszerzemény javára terhelik. 125. §. A különvagyont a közszerzemény javára terheli azoknak a közszerzeményi javaknak az értéke, amelyeket a házastárs a 109. §. 2. pontja alá esőleg elajándékozott. 3. Jogviszony a közszerzeményi idő alatt. 126. §. Mindegyik házastárs saját közszerzeményére nézve a 111. 112. és 113. ^-ok megfelelően alkalmazandók. 127. §. Mindegyik házastárs bármikor kívánhatja a másik házas­társtól, hogy ez házastársa különvagyonának állományát el­ismerje és hogy az elismerés közjegyzői okiratba foglaltassák. Az okirat költségeit az elismerést kivánó fél viseli. 128. §. A peressé tett vagy egyezségileg megállapított közszerze­ményi jog átruházható és lefoglalható. MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK

Next

/
Thumbnails
Contents