Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - A birói letét a Tervezetben [10. r.]

MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÖNK. 7 kintetében. A Tervezet 900. §-a megfelelően a német polg. törvénykönyv 1170. §-ának, jogot ad a tulajdonosnak, hogy a jelzálogjog megszüntetését felhivo eljárás utján kérhesse, ha a jelzálogos hitelező ismeretlen és a jelzálogjogra vonatkozó utolsó telekkönyvi bejegyzés óta bizonyos idő. — a Tervezet szerint busz év. a német polg. törvényköny szerint 10 év — már eltelt. Ámde a Tervezet ezen intézkedés után megáll, holott a német polg. törvénykönyv a felhívó eljárást kiterjeszti az 1171. S-ban minden esetre, midőn a jelzálogos hitelező ismeretlen és a tulajdonos a jelzálogos hitelező követelését birói letétbe helyezi. A német polg. tkv. 1171. $-a a következőképpen rendelkezik: »Der unbekannte Glaubiger kann im Wege des Aufgebotsverfahrens mit seinem Reehte auch dann ausgesehlossen werden, wenn der Eigenthümer zur Befriedigung des Glaubigers oder zur Kündigung berechligt ist und den Betrag der Forderung für den Glaubiger unter Verzicht auf das Recht zur Bücknahme hinterlegt. Die Hinterlegung von Zinsen ist nur erforderlich, wenn der Zinssatz im Grundbuch eingetragen ist; Zinsen fiir eine frühere Zeit als das vierte Kalenderjahr vor der Erlassung des Ausschlussurtheils sind nicht zu hiiiterlegen. Mit der Erlassung des Ausschlussurtheils gilt der Glaubiger als befriedigt, sot'ern nicht nach den Vorschriften über die Hinterlegung die Befriedigung schon vorher eingetreten ist. Der dem Glaubiger ertheilte Hypothetekenbrief wird kraftlos. Das Recht des Glaubigers auf den hinterlegten Betrag erlischt mit dem Ablaufe von dreissig Jahren nach der Erlassung des Ausschlussurtheils, wenn nicht der Gliiubiger sich vorher bei der Hinterlegungsstelle meldet; der Hinterleger ist zur Rücknahme berechtigt, auch wenn er auf das Recht zur Rücknahme verzichtet hat* A német polg. tkv ezen §-a gondoskodni kiván arról, hogy az adós (tulajdonos) mindenképpen szabadulhasson a jelzálogos követelés súlya alól. tehát nemcsak akkor, ha az ismeretlen hitelező követelése már elévült és igy megszűnt, hanem akkor is, ha az adós (tulajdonos) a követelést kifizetni akarná, de a hitelező ismeretlen. Ezen rendelkezést a Tervezet nem vette fel Igaz ugyan, hogy a Tervezet 1289. §-ának 2. pontja megengedi a birói letételt, »ha az adós a hitelező személvében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti* s igaz az is, hogy az Indokolás a »hitelező kiléte iránti bizonytalansága egyik esetéül felsorolja a hitelező ismeretlen tartózkodását is,3) mindazonáltal a Tervezet 1289. § a alapján felhívó keresetnek helye nincs s ismeretlen jelzálogos hitelezővel szemben a birói letételnek a Tervezet helyt nem ad. IV. Áttérve már most a Tervezetnek a teljesitésszerü letétre vonatkozó intézkedései, vagyis a birói letétre, mint kötelmi jogi institutióra, a Tervezet a következő rendelkezéseket tartalmazza : 1289. §. • Pénzfizetésre vagy egyéb ingó dolog szolgáltatására kötelezett adós a szolgáltatandó tárgyat a hitelező részére birói letétbe helyezheti vagy birói őrizetbe adhatja: 1. ha a hitelező elfogadási késedelemben van: 2' ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van, kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesítheti. A letétel vagy őrizetbe adás, ha a törvénynek megfelelően történt, a teljesítés hatályával bír.* 1290. §. »Ha az adós azért nem teljesítheti kötelezettségét, mert a követelés le van foglalva, vagy mert a hitelezői minőség több követelő fél között peressé vált: első esetben a hitelező, utóbbi esetben a követelésre jogot tartó bármelyik peres fél követelheti, hogy az adós az 1289. §. szerint járjon el.« A Tervezet tehát ahhoz, hogy a birói letételt teljesítés hatályával bírónak tekintse, a következő feltételek valamelyikének fenforgását kívánja meg: » a hitelező elfogadási késedelmét. A kötelmi jog természetszerű folyománya az, hogy mig egyrészről az adósnak kötelessége a hitelező követelését kiegyenlíteni, másrészről joga is legyen a tartozás súlya alól menekülni. Ha azonban a hitelező elfogadási késedelemben van, akkor az adós egyoldalulag nem teljesíthetne, miért is eszközt kell neki nyújtanunk, hogy ily esetben olyképpen eszközölhesse a letételt, hogy ennek joghatálya olyan legyen, mintha a hitelező kezeihez teljesített volna. Ezen eszköz a birói letétbehelyezés A kérdés tehát már most, mikor tekintendő a hitelező elfogadási késedelemben levőnek? Általában a hitelező elfogadási késedelméről a Tervezet IV. Része, III. Czimének hatodik fejezete (1192—1202. §§.) intézkedik: ..A hitelező késedelme"' elnevezés alatt. A Tervezet 1192. §-a szerint: >A hitelező késedelembe esik. ha a felajánlott szolgáltatást nem fogadja el (elfogadási késedelem). »A szolgáltatást tényleg s a kötelezettségnek megfelelően kell felajánlani.* Késedelembe esik továbbá a hitelező, ha eleve megtagadta az elfogadást, (T. 1193. és 1194.) valamint a viszontszolgáltatásra kötelezett hitelező akkor, ha a felajánlott szolgáltatást hajlandó ugyan elfogadni, de a követelt viszonszolgáltatást nem ajánlja fel (T. 1196. §.). Ha nincs teljesítési határidő kikötve, az adós bármikor teljesíthet; ellenkező esetben az adós időelőtti teljesítést csak akkor ajánlhat fel, ha erre feljogosittatott. Utóbbi esetben a birói letétel csak akkor lesz teljesítés hatályával bíró, ha az adós értesítette a hitelezőt a teljesítés szándékáról (T. 1197. §.). A dolog természetéből s a Tervezet 1173. §-ából. mely szerint — »az a fél, aki kétoldalú szerződésből folyó kötelezettségét oly körülmény miatt nem teljesítheti, a melyért egyik fél sem tehető felelőssé, az ellenszolgáltatáshoz vaíó jogát elveszti« — természetszerűleg következik, hogy az adós még birói letétbehelyezés utján sem köteles teljesíteni akkor, ha a viszontszolgáltatásra köteles hitelező viszonszolgáltatásra képtelen. V) A letétbehelyezéssel való teljesithetés egy másik feltétele, ha az adós a hitelező személyében fekvő >egyéb« okból — tehát nem az elfogadási késedelem okából — épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesitheti kötelezettségét. Az Indokolás szerint4) ilyen okok a hitelező ismeretlen helyen való tartózkodása vagy szerződőképtelen állapota; a követelés lefoglalása ; engedményessel szemben az engedmény megtámadhatósága stb. A hitelező ismeretlen tartózkodása nem azonos azon esettel, midőn a hitelező ismeretlen. Ez esetre, mint fentebb láttuk, a német polg. törvény a jelzálogos hitelezővel szemben felhívó eljárás melletti letétbehelyezést enged meg. c) Harmadik esete a letétbehelyezés (illetve birói őrizetbeadás) megengedhetőségének az, ha az adós a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban van. Ez sem azonos azon esettel, ha a hitelező ismeretlen. Ha ugyanis a hitelező ismeretlen, akkor az adós bizonytalansága objectiv, pl. ha az eredeti adós elhalt és csak ismeretlen örököse van. Á Tervezet 1289, §-a nem kiván ilyen objectiv, hanem csupán csak subjectiv bizonytalanságot, pl. ha a követelés tulajdonjoga, vagyis a hitelezői minőség többek között peressé vált Dr. Gábor Gyula, budapesti ügyvéd. 1) V. 5. Planck : i. ni. III. 674. 1. az 1224. §-hoz fűzött észrevételt 2) Hasonló rendelkezést nálunk a váltótörvény 39. §-a tartalmaz : „A váltóadós csak a nyugtatványozott váltó kiadása mellett köteles fizetni." 3) Ind. III. köt. 636. 1. i) Ind. III. köt. 636. 1. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Dr. Barna Ignácz, budapesti kir. Ítélőtáblai biró, VI., Király-utcza 98/a.