Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 49. szám - A törvénytelen gyermek jogállása. Tervezet 343-360. §§

I. évfolyam. Budapest, 1902. deczeniber 3. 49. szám. SZERRESZTŐSÉG ÉS RIADÓHIVATAL BUDAPEST, VI., Király-utcza 98/a. I A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK KRITIKAI FELDOLGOZÁSA MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Előfizetési ár: Egész évre 12 kor. Félévre . . 6 „ Tartalom : A törvénytelen gyermek jogállása. Irta : dr. G o 1 d Simon, budapesti ügyvéd. — A tulajdonnak ügyleti korlátai. Irta : C s e b i Pogány Virgil, lévai kir. járásbiró. - Több egyenes adós viszonya. Irta : dr. H o r o v i t z Gyula, eperjesi ügyvéd. — A birói letét a Tervezetben. Irta : dr. G á b o r^Gyula, budapesti ügyvéd. A törvénytelen gyermek jogállása. (Tervezet ;!43—360. §§.) A legújabb időkig a törvénytelen gyermeknek helyzete nálunk nagyon siralmas volt. A bűnben fogamzott gyermeknek lakolnia kell szülei vétkéért az erkölcsi rend érdekében: ez a kánonjogból átöröklött felfogás volt a kiindulási alap, a melynek az volt a következménye, hogy jogunk kizárta őket az atyának és az anyának a családjából és a családi köteléket még az anyával szemben se ismerte el. A H. K. szerint az anya ulán a törvénytelen gyermek, sem utóbbi után az anya mit se örökölt és az 1840 : VIII. t.-cz. ugyanezen az állásponton állott. Az ujabb jogfejlődés változtatott ezen a kegyetlen felfogáson. A joggyakorlat megadta az apával szemben az igényt a tartásra a gyermek 12. illetve 14. életévéig, a rokonsági kapcsolatot az apával szemben el nem ismeri. Az anyjának azonban rokona, viseli nevét és vallását, gyámsága alatt is áll. De sok kérdés vitás. Nevezetesen: van e anyja után a házasságtörési és vérfertőzési gyermeknek öröklési joga? van-e a törvénytelen gyermeknek öröklési joga abban az esetben, ha az anya után törvényes gyermekek is maradtak? a tartási kötelezettség átszáll-e az atyának örököseire ? az anya rokonai után örököl-e? Abban ma már megegyező a gyakorlat, hogy szülési, keresztelési költség és az anya részére munkamulasztás megtérítésére az apa csak abban az esetben kötelezhető, ha az anyát elcsábította vagy neki házasságot igért. Utóbbi időben azt a felfogást is megállapította a gyakorlat, hogy az apa a többekkel való közösülés kifogását csak abban az esetben érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy az anya a nemzés idejében feslett életmódot folytatott. A Tervezet további haladást tanusit a törvénytelen gyermekek érdekében: az anyjának és az anyja rokonainak époly rokona, mintha törvényes leszármazásu volna. Anyjának nevét viseli. A viszonva az anyához ugyanolyan, mint a törvényes gvermeké. A kiskorú anyát azonban megilleti ugyan a szülői jog, de nem a törvényes képviselet, a haszonélvezet és a vagvonkezelés joga. Ha az atva az anyakönyvvezető előtt vagy közokmányban elismerte" a gyermeket és neki az anya beleegyezésével családnevének viselését megengedte: ugy ez az elismerés a születési anvakönvvbe bejegyezhető és a gyermek atyjának családi nevét viseli, ha a gyermek elérte már 14. életévét, ugy ehhez az ő beleegyezése is kell. Ebben az esetben a gvermek személvére vonatkozó szülői jog az atyát illeti, ha az anya meghalt" vagy ha az anyának ezt a jogát a gyámhatóság- megszüntette. A gyermeket az atya tartozik eltartani 16 dik életévéig, és ha tovább rászorulna, ugy teljeskoruvá váltáig. A tartási díj az atya vagvoni és kereseti viszonvainak figyelembe vételével az ánvának "társadalmi állásához mérten állapittatik meg. A tartásdíj" fizetésének kötelezettsége az atya örökös ire is áthárul, a kik azt megválthatják avval az összeggel, a melyet a gyermek, ha törvényes volna, a hagyatékból köteles részül követelhetne. A apa tartozik a szülés, valamint az anyának a szülést követő 6 hétre az életföntartás költségét és a terhesség és szülés következtében felmerült egyéb kiadásait is megtéríteni. A rendesnél nem nagyobb ilynemű költségeket az anya követelheti tekintet nélkül arra, hogy volt-e és mennyi a tényleges kiadása. Az a nő, a ki a szülés következtében munka- vagy keresetképtelenné vált és a kit jegyese ejtett teherbe: kártérítést is igényelhet. Azt, a ki a körülményeknél fogva a születendő gyermeknek atyjául vélelmezhető, a lebetegedés előtt ideiglenes birói intézkedéssel kötelezni lehet arra, hogy a szülésnek s az anyának 6 heti, valamint a gyermeknek 3 havi eltartásának költségét a szülés megtörténtével fizesse ki s addig is birói letétbe helyezze. Atya az, a ki a szülést megelőző 181—3(>0. napon belül az an\ ával közösült, kivéve ha az anya mással is közösült. A törvénytelen gyermek és természetes atyja egymásnak nem rokonai. Az örökjog törvényes és törvénytelen gyermek közt külömbséget nem tesz. Tehát a törvénytelen gyermek örököl az anya és anyai rokonok után, valamint az utóbbiak ő utána. Nagyjában ngyane_zen intézkedéseket tartalmazza a német polgári törvénykönyv is. A német Tervezet az apának tartási kötelezettségét a gyermeknek 14. életévéig és a »notdürftiger Unterhalt«-ra akarta szorítani, de a törvény kiterjesztette a 16 életévig és kimondta, hogy »der Unterhalt umfasst den gesammten Lebensbedarf, sowie die Kosten der Erziehung und der Vorbildung zu einem Berufe.« A Tervezetnek az álláspontján az e körül létező nagy bajokat orvosolni és a kérdést alaposan megoldani alig lehet. A törvénytelen gyermek a családon kívül nő fel és nyomorban. Ez a családon kívüli nyomor melegágya a bűnözésre való hajlamnak és a prostitúciónak. Mind a kettőnek kettős háttere van: erkölcsi és még annál is gyakrabban gazdasági. A törvénytelen gyermeknek nincs atyja, anyja többnyire szegénv. küzd a létföntartás nehézségeivel, el van keseredve nyomasztó helyzete és bukása miatt. 0 hogyan mutassa meg fiatal csemetéjének az erkölcsös életnek a példáját? Honnan vegye gyermeke részére azt a szilárd erkölcsi háttért. a mely megvédje őt az életnek kísértései ellen és arra késztesse, hogy a rögös utat válassza, mert az a tisztességes? Az anyának rendszerint erre sem intelligencziája, sem kedve, sem ideje nincsen, és igy elesik az erkölcsi háttér. A gazdasági alap is a sorsnak játékszerévé teszi a törvénytelen gyermeket, ugy a mint ma felnő. Nyomorban és szegénységben töltötte múltját és tölti jelenét, jövője se kecsegtet jóval: honnan vegye azt az erőt, hogy ellenálljon a kísértésnek, a csábításnak és meg ne ragadjon mind a két kezével minden eszközt, a mely jobb jövőt varázsol eléje, habár csak látszólag is? A kérdés kevésbé jogászi, mint inkább általánosan emberi. Az az egy bizonyos : a gyermek ártatlan abban, a mi bekövetkezett. Az emberiességnek követelménye, hogy a szülők bűne, hibája vagy könnyelműsége a gyermekben meg ne toroltassék, még első Íziglen se. Megszületett a gyermek, joga van rá, hogy éljen, fejlődjön szabadon, minden akadály nélkül, és hogy életének útját el ne állják oly mérges növények, a melyeknek kigyomlálására gyenge ereje képtelen. Egy millió magyar ember — mert ennyire tehető a törvénytelenül születetteknek száma hazánkban — panaszolja, hogy nem tehet a születéséről, ártatlanul jött a világra és mégis mint bűnösökkel bántak velük, leküzdhetetlen nehézségeket torlasztottak az útjukba