Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 3. szám - Ingó dolog tulajdonának átruházása. Tervezet 625-632. §§

4 MAGÁNJOGI KODIFIKÁCZIÓNK, Amott a tulajdonátruházás illetőleg tulajdonszerzései van vonva gazdasági és jogi motívumától. Az átruházás illetőleg tulajdonszerzés érvényességének megítélésénél tehát a gazdasági illetőleg jogi motívum figyelembe nem jön. A tulajdonátruházás illetőleg tulajdonszerzés akkor is érvényes ha az, az ezt megelőző gazdasági vagy jogi motívumot nem födi, sőt akkor is. ha azzal ellentétben áll. Az átruházási szerződés érvényessége független annak a jogviszonynak érvényességétől, melyben az átruházást megelőző gazdasági vagy jogi motívum megjelenik. A tulajdon átszállását tehát itt elvont (abstract), ugy is nevezett dologi szerzöd's eredményezi. Emitt az átruházási szerződés szorosan, elválaszthatlanul össze van nőve gazdasági illetőleg jogi alapjával. Az átruházás illetőleg tulajdonszerzés érvényességének megítélésénél tehát nemcsak az átruházási szerződés, hanem az azt megelőző az a jogviszony is figyelembe jő, amely az átruházási szerződést gazdaságilag vagy jogilag indokolja. Sőt első sorban, előzetesen éppen azt a kérdést kell eldönteni: vájjon ez a jogviszony megáll-e vagy sem? ennek érvényességétől vagy érvénytelenségétől függ az átruházás illetőleg tulajdonszerzés érvényessége vagy érvénytelensége is. A tulajdon átszállását tehát itt jogczimes — (causalis) — szerződés közvetíti. Két tit vezet tehát annak a problémának megoldásához, hogy miképen szabályozza a törvényhozó az ingó dolgok tulajdonának átruházás ut ján való megszerzését. Az egyik az ahstrakt, a másik a causalis szerződés utja. Az ahstrakt szerződés intézménye a római jogból ered, a hol a jóhiszemű forgalom érdekében függetleníteni kellett a tulajdon átruházását az azt megelőző gazdasági illetőleg jogi motívumot magában foglaló jogviszonytól, mert a római jog nem ismerte a dologi jogok jóhiszemű megszerzésének azt a védelmét, amelyet a modern jogok támaszkodva a régi germán-jogi felfogásra — ma nyújtanak. Az abstrakt szerződés utján indult el. a római jogot követve, a szász polgári törvénvkönyv (253. S.)1) és ennek nyomán legújabban a német birodalmi polgári törvénykönyv (í)!29. §.)2) is. A causalis szerződés követelményének érvényesülése ma. amikor a modern jogok kivétel nélkül mind másképen védik a dolog jóhiszemű megszerzését, mint a római jog, akadá lyokba nem ütközik. Tényleg az ujabbkori jogrendszerek jórésze a causalis szerződések utján halad. így a porosz I.andrecht,3) a franczia »Code civil«,4) a zürichi polgári törvénykönyv,6) valamint az osztrák polgári törvénykönyv is.") A causalis szerződés útjára tért a magyar polgári törvénykönyv tervezetének első szövege is7) és pedig felfogásunk sze rint igen helyesen. Mert igaz ugyan, hogy ott, a hol — mint a váltó-forgalomban is — a jóhiszemű forgalom érdekét biztosítani illetőleg megvédeni másképen nem lehet, ott jobb hijján szükség van az abstrakt szerződések constructiójára. de ott, ahol — mint a közönséges magánjogi forgalomban is — ez az érdek másképen is megvédhető, ott a tulajdonátruházást illetőleg tulajdonszerzést gazdasági illetőleg jogi alapjától elszakítani nem szabad. Mert az is igaz, hogy processuális szempontból s itt is a bíró álláspontjából tekintve a'dolgot, az abstrakt szerződésekből eredő jogviták elbírálása sokkal kevesebb nehézséggel jár s sokkal kevesebb időt vesz igénybe, M „§. 253. Durch Uebergabe wird das Eigenthum einer beweglichen Sache erworben, wenn der Besilz derselben, in der Absicht, Eigenthum zu übertragen, übergeben wird." 2) §. 929. Zur Uebertragung des Eigenthums an einer beweglichen Sache ist erforderlich, dass der Eigenthümer die Sache denj Erwerber übergiebt und beidé darüber cinig sind, dass das Eigenthuni übergehen soll. Ist der Erwerber im Besitze, so genügt die Einigung fiber den Uebergang des Eigenthums." 3) I. r 9. cz. 1. 2. „Die áusseren Handlungen, durch welche das Eigenthuni erworben wird, bestiáimén die verschiedenen Erwerbungsarten (modus acquirendi). Der geselzliche Grund, vermöge dessen dicse ausseren Handlungen die Kralt habén, dass dadurch das Eigenthum erworben werden kaim, wird der Titel des Eigenthums genannl." 4) 1583. §. „Elle (la vente) est parfaite entre les parties, et la propriété est acquise de droil á l'acheteur a l'égard du vendeur désqu'on est convenu de la chose et du prix, quoique la chose n'ait pas encore été livrée, ni le prix payé'. 6) A zürichi ptkönyv 616-(i49 §§. tartalmazzák eredetileg az ingi dolgok tulajdonának megszerzésére vonatkozó szabályokat ina ezt "a kérdést a svájezi kötelmi jog 199-201. §§-ai szabályozzák' a causalis szerződés elve alapján. 6) §. 380. „Ohne Titel und ohne rechtliche Erwerbungsart kann kein Eigenthum eriangi werden." V. ö. 421. és 425. §§. 1) (Í25. § „Ingó dolgok tulajdonának átruházása végbemegy ha az eddigi tulajdonos a dolgol másnak iá szerzőnek) a tulajdon átruházására irányuló érvényes kötelezettség értelmében birtokába adja (átadás 508. és 509. §§ ) Ha a szerzó birja már a dolgot, a tulajdon átruház is ihoz elég a megegyezés, hogy arra irányuló érvénves kötelezettsé" értelmében birja" " mint a causidis szerződésekből eredő jogvitáké, mert hiszen ott a kérdés — rendszerint azon fordul meg, hogy a kötelezettséget létesítő nyilatkozat megtétetett-e vagy sem, emitt pedig — rendszerint — bele kell mélyedni a bírónak azokba a gazdasági és jogi előzményekbe, amelyek a lekötelezés alapját képezik. De ezzel szemben az is igaz, amit Hengers) éles tekintete látott meg először, hogy ha az ingó dolgok tulajdonának átruházását illetőleg megszerzését az abstrakt szerződés elvére fektetjük, az ezekből eredő jogviták túlnyomó nagy része a gazdaságilag gyengék hátrányára fog eldőlni, mert hiszen ezek socialis és gazdasági helyzetüknél fogva és a gazdasági javak aránytalan megoszlása következtében is egjenesen kényszerítve vannak ilyen szerződések megkötésére. De nemcsak a socialis érdek és nem is csak azok a viszásságok, amelvekkel az abstrakt dologi szerződések gyakorlati alkalmazásukban járnak s amelyekre a Tervezet indokolása") is rámutatott, szólnak az ellen, hogy az ingó javak átruházás utján való megszerzésének inlézményszerü alapjául az abstrakt. dologi szerződéseket állítsuk oda, hanem a magántulajdon intézményén felépült gazdasági rend s az ennek corolláriumaként kifejlődött jogrend fentarlásának mindenek fölött álló érdeke is. Mert a jogrend a gazdasági rendben találja meg a maga igazolását Ha a tulajdoni, amely gazdasági és jogi életünk egyik legfontosabb intézménye, gazdasági alapjától elszakítjuk, attól teljesen függetlenítjük, ha a tulajdont nem gazdasági okáért, hanem csak önmagáért védelmezzük : akkor veszélyeztetjük nemcsak gazdasági és jogi életünk rendjét, hanem minden lehelő életnyilvánulasunk rendjét is, amelyek többé kevésbbé mind életünk gazdasági rendjére támaszkodnak, azon épültek fel: — mert az által a tulajdont eg\szerü hatalmi kérdéssé devalváljuk és tételes tartalmat, életet adunk a régi latin közmondásnak: beati possidentes' II. Ez csak az egyik része annak a problémának, amely a törvényhozó előtt áll akkor, a mikor ingó javaknak átruházás utján való megszerzését akarja szabályozni. A probléma másik része az, hogy a lulajdonátruházás illetőleg tulajdonszerzés perfektiójához az abstract vagy a causalis szerződés mellett az ingó dolog kézről-kézre való átadása is megkivántassék-e vagy sem ? A törvényhozások egy része a római jog nyomán az átadási rendszert, másik része pedig a franczia code civil vezetése alatt a szerződési rendszert követi. Hogy melyik rendszer felel meg jobban a jogpolitikai követelményeknek ? ez az elméletben vitás. Mindkét rendszernek meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Az átadási rendszer főelőnye az, amint mondják, hogy »az átadás a lulajdonátruházás jogi tényét a köztudatba viszi át, a személy és dolog között keletkezett és állandósított viszonyt az érdeklődők szeme elé állítja és mindazoknak, akik a kérdéses dologra nézve ügyletbe akarnak bocsátkozni, tájékozást nyújt a dolog tulajdonára és ennek körülményeire nézve*. Hátránya egyfelől, hogy szükségtelenül megnehezíti az ingó javak forgalmát, másfelől, hogy a jogi forgalom minden lehető alakulásához simulni nem tud. A szerződési rendszer előnye, hogy kielégíti a forgalom kívánatos könnyűséget és gyorsaságát s a jogi forgalom minden lehető alakulásának megfelelni képes. Hátiánya, hogy az ingó javak tulajdonában beállott változás kívánatos publicitását nem biztosítja. A magyar polgári törvénykönyv tervezetének első szövege az átadási rendszert követi,10) az átadás elvét állítja fel alapul az ingó javak tulajdonának megszerzésénél. Mi a Tervezetnek ezt az álláspontját magunkévá tenni nem tudjuk, mert ugy látjuk, hogy az átadási rendszer nem felel meg sem azoknak a jogpolitikai követelményeknek, amelyeket a Tervezet indokolása szem előtt tartott, sem pedig azoknak, amelyek itt azokon kívül még figyelemben részesitendők. A Tervezet indokolása szerint igen fontos jogpolitikai követelmény mindenek előtt az, hogy a tulajdonátruházás jogi ténve a köztudatba átmenjen, hogy mindazok, akik a kérdéses dologra nézve ügyletbe akarnak bocsátkozni, tájékozást nyerjenek a dolog tulajdonára s annak körülményeire nézve. Ezt a kívánatos publicitást — a Tervezet indokolása szerint — biztosítja az átadás. De vájjon biztosítja e csakugyan? Néze8) .Das bürgerliche Recht und die besitzlosen Volksklassen" czimü munkájában 109 s k. 11. ") Második kötet 109. s k. II. «>) 625. §.