Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 1. szám - A szerződések megkötése - Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Tervezet 643-658. §§ [1. r.]

MAGÁNJOG] KODIFIKÁCZIÓNK. xC Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. (Torvezet 643—(558. §§.) I. A Tervezel 643. §-ának első bekezdéséből annak a rendelkezésnek, mely az elhagyott mederre vonatkozik, nincs fölöttébb nagy gyakorlati jelentősége. A Hármaskönyv, amely a 87. czimben azt mondja, hogy »a folyam futása és rohanása a maga rendes folyásából, medréből és útjából igen gyakran más, uj mederbe szokott elhajolni és térni* az elhagyott meder tulajdonjogának a kérdéséről nem is beszél, hololt "a haszonvételek és a jövedelmek : halászat, vámok stb. felől rendelkezik. A joggyakorlatunkban sem bukkantam olyan eseti é, amelyben az elhagyott meder tulajdonjoga lett légyen a jogvita tárgya. A Márkus-féle gyűjtemény 11. kiad) III. kötetének 16—17. lapján közölt eset nem vág ide. Ám a bíróság otl elvi jelentőségű kijelentést tesz s azért nincs tanulság híján, foglal kőzni vele. Mind a két felsőbíróság álláspontja az, hogy a folyó medrének a megváltozása esetén az elhagyott mederből első sorban a károsított parttulajdonosnak van joga a megfelelő kárpótláshoz. Ez az osztrák ptk. 409. $ának dispoziciója is. A Tervezet a pandeklajog álláspontján van (\Vindscheid IV. kiad. I. köt. 587. 1.). Az esetek túlnyomó többségében helyes is ez. Mégis szembeötlik olyan alakulás, a melyben a Tervezet dispoziciója nem elégíti ki a jogérzetet. A Tervezet így szól ugyan: »Ha a folyóvíz egészen elhagyta a medrét* stb.. szemmel látható azonban, hogy nem csupán azt érti vele. hogy a folyóvíz ugy szakított légyen magának uj medert, hogy a régi mederből éppen semmi se essék az újba : ha tehát az uj meder a réginek — teszem — a felét továbbra is elfoglalva, valamelyik partból hódit el akkora sávot, amekkorát túlnan szárazon hagyott: azt az esetet a Tervezet nyilván az egész elhagyás alá szedi. 1. Tegyük, hogy a jobb partból hódit el a régi meder fele részének megfelelő szélességű sávot s a balpart ugyanilyen szélességű szárazon maradó sávval meggyarapszik. A jobbparti birtokos telkének a területe ebben az esetben megcsappan a nélkül, hogy egy talpalatnyi pótlást nyerne, mert a régi meder középvonalán innen, a jobb part felé viz van, a bal part felé eső területet pedig a Tervezet a balparti tulajdonosnak osztja. Ha a jobbparti tulajdonos földje nagy területű — legkivált ha nem épen a folyó mentén húzódva terül el a hossza — akkor megvigasztalódik a tulajdonos a Tervezet rendelkezésében; ámde keserves azt elviselni, ha egyholdas gazdával talál a folyó viz kikezdeni. A 6415. ^. második bekezdése nem panacea ; mert a mederelhagyás 3 — 4 eszlendő leforgása alatt is megeshetik s akkor a második bekezdés dispoziciója nem nyújt segítséget. 2. Ám a mederelhagyásnak nem kell geometriai pontossággal éppen az érintett példa szerint való arányban megesnie ; a Tervezet — bizonyos esetekben — nem elégíti ki a jogérzetet, ha a mederelhagyás a szó betű szerint való értelmében is *egészen* történt, a telek azonban oly kicsiny — egy-két hold —. hogy a régi mederből nyerendő kárpótlás után is az ingatlan területéhez aránytalan nagy — teszem Ve résznyi — darabot hódított el belőle a viz. Azt mondja a Tervezet indokolása, hogy a mederelhagyás oly esemény, a melynek káros következményeit a telek tulajdonosának kell viselnie, a nélkül, hogy bármi részben, akár méltányosságból is, a volt parti telek tulajdonosára lehetne róni, mert — folytatja az indokolás — nem bizonyos mindig, hogy ez a tulajdonos azzal, hogy a folyó helyébe száraz medrei nyert és a telke a viztó'l távolabbra került, csakugvan jól járt-e s nem inkább károsult-e ? Az indokolás helyes nyomon jár s az esetek többségében bizonyára helyes is a Tervezet rendelkezése. Csakhogy az is más ha károsodik az ember, az is más, ha tönkre megy. Ha a kisgazda két hold földéből egyet elhódít az uj meder, ha a kisgazda egyetlen egy hold földének a felét elveszi: akkor az osztrák ptk. s az indokolásban érintett többi, az opík.-vel egyformán rendelkező törvény a méltányosabb: hogy tudniillik a vesztes tulajdonos az elhagyott mederből nyerjen kártérítést. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a folyóvizek nem éppen csak latifundiumok mentén haladnak s hogy a földbirtok elaprózását tilalmazó törvényünk nincsen. A Tervezet ren delkezése helyén való az esetek túlnyomó többségében; a kisbirtok kedveért azonban kétségtelenül concessiót kell tenni, mert nem lehet az a ezél, hogy a doctrina csorbitatlansága kedveért joggá télessék az, ami"igazságtalanság. Hogy milyen esetben nyerjen a kis ingatlanu tulajdonos az elhagyott mederből kárpótlást, az részletkérdés s azon lehel eszmecserézni. Azt vélem, hogy ha a folyó a tulajdonos ingatlanának ötödrészét vagy ennél is nagyobb darabot hódit el. akkor az elhagyott mederből kártalanítani kell őt abban az esetben is, ha a folyóvíz korább megvolt medrének középvonalán túlnan — a másik part leié esik is az egész szárazon maradó meder (1. alatti esel): abban az esetben is, hogyha a Tervezet rendelkezése szerint való mederrésznek tulajdonul nyerése esetén az ingatlan területéhez mérve aránytalanul nagy darabbal — teszem Ve résznyivel — fogyott meg a telek a vízfolyás megváltoztatásával (2. alatti eset). Hogy a Tervezet 643. S-a első bekezdésének első sorából az »egészen szót miért tartom elhagyandónak: az a föntebbiekben meg van okolva. Magát a szakaszt a szabatosság kedveért ugy vélem szövegezendőnek, hogy benne csak az elhagyott mederről legyen rendelkezés; atámadott szigetről való dispoziezió kerüljön másik szakaszba, akár érintetlenül marad a támadott sziget tulajdonjoga felől a Tervezel rendelkezése, akár nem. A szakasz szövegezése ezek szerint ez lenne : Ha a folyóvíz elhagyta « medrét, az elhagyott meder a part tulajdonosaié, lesz akként, hogy a folyóvíz korább megvolt medrének középvonala és rája a telkek partjának két végső pontjáról húzott merőleges vonalak az egyes részek határai. Ha azonban az uj meder — az első bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén az elhagyott mederből jutó terület számbavételével — a tulajdonos telkének egyötöd vagy ennél nagyobb részét foglalta el, az ilyképp károsult tulajdonos az elhagyott mederbőt nyer a folyó által elhódított területnek megfelelő területet tulajdonul. Ha a folyóvíz hirtelen hagyta el a medrét, egy éven belül mind az uj. mind az elhagyott meder tulajdonosa az eredeti folyást a saját költségén visszaállíthatja. Ür. Révész Ernő szabadkai ügyvéd. szerződések megkötése. A szerződések megkötéséről rendszeresen, eltekintve tehát a magánjogi tervezetben egyes, még szórványosan előforduló intézkedésektől, a magánjogi tervezet 932—944. §-ai szólanak. Ezek a szakaszok azonban a szerződések megkötésére vonatkozó összes jogszabályokat nemcsak hogy nem merítik ki. hanem a szerződések megkötésének csupán egyik kellékéről, t. i. a szerződési akarat nyilvánításáról, sőt ezen akaratnyilvánításnak is csak egy némely módjáról szólanak Ezekben a szakaszokban ugyanis a következők nyernek jogi szabályozást : a) az előzetes pontozatok, b) az ajánlat, c) az elfogadás, d) a hozzájárulás (beleegyezés, jóváhagyási. Ezeknek a lapoknak az irányához képest az alábbi soroknak a czélja a tervezet fentebb "idézett fainak a méltatása, különösen abban az irányban, hogy a tervezet intézkedései mennyiben egyeznek meg az eddig kifejlett és a magyar jogéletben olyan," a milyen gyökeret vert törvénykezési gyakorlattal, a mely tételes" jogszabályok hiánya miatt első sorban veendő figyelembe, mennyiben egyeznek meg a jog egyes vidékein eddigelé alkotott tételes jogszabályokkal, mennyiben egyeznek meg a gyakorlati élet kívánalmaival. /. Előzetes pontozatok. Az előzetes pontozatokról a tervezet 932. §-ának második bekezdése intézkedik. Intézkedése annak a kimondásában áll, hogy »egyes pontok iránti előzetes megállapodások kétség esetében akkor sem kötelezők, ha Írásba vannak foglalvaEnnek a pontnak az értelmét helyesen csak ugy kutathatjuk, ha ugyanazon §. első bekezdésével "egybekapcsoljuk. Ez az első bekezdés az irányitója a negyedik "rész I. czime 2. fejezetének, lej tegetését azonban a doígok logikai rendje szerint akkorra tartom fenn, ha arról lesz szó, hogy a szerződés mikor van megkötve. Egyébiránt a 932. §. első bekezdése akként hangzik, hogy »a szerződés nincs megkötve, a mig a felek minden pontra nézve, mely a szerződés lényegéhez tartozik vagy valamelyik fél kikötése folytán megállapodás tárgyává teendő, megegyezésre nem jutnak.« Ennek az intézkedésnek logikai folyománya, a törvénybe felveendő minden különös intézkedés nélkül áz volna, hogy ha a lelek a szerződés lényegéhez tartozó minden pontra nézve nem egyeztek meg, ha azok közül a pontok közül csak egy is hiányzik, szerződést a lelek nem kötöttek, a már megállapított pontok összesége szerződést nem képe/.