Magánjogi kodifikációnk, 1902 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 12. szám - Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499., 616-618. §§ [2. r.]

6 MAGÁNJOGI KOD1F1KÁCZIÚNK. jogyügyletnél csak akkor van szerepe, ha a törvény ezt ki­mondja, az akaratnak is csak akkor, ha a jogügyletben fixiro­zódott. Ezt szabályként a német ptk. első Tervezetének 102. tj-a kifejezetten kimondta, a német plkben is hallgatólag benne van s Tervezetünk 988. §-ából is következik. De még ezen enjhe formájában is elvitatható az indok befolyása. Ha valakinek ajándékot adok. mert életemet mentette meg, lehetséges, hogy nem a mentőnek adom, kétségtelen, hogy a személyben tévedtem ; ha nem mentette meg senki az életemet s valakit ez indokhói megajándékozok, tévedésem jel­zésére legközelebb fekvő kifejezés az indokokbani tévedés. Azt kell azonban vizsgálni, vájjon lehetséges-e ilyen tévedés'.' Alig képzelhető ilyen eset, mindazáltal az elfogadott kifejezés köny­nyen érthető" és elfogadott lévén, más construkczió keresése a vdágosság rovására esnék. A ki lovát el akarja idegeníteni, annak az elidegenítés módjai közt való választás közben akaratának elhatározására befolyást gyakorló indokok subjective nem közönyösek, sőt objectiv hatása is annyiban van, a mennyiben az általa válasz­tott elidegenítési mód, az elidegenítési czélt megerősíti. Ha lovától szabadulni kiván valaki, ugy azt el is hagyhatja, ezen cselekvése azonban az ő szándéka iránt kétséget fog hagyni. Ha azonban elajándékozza, vagy különösen ha megfelelő áron eladja, akkor az ő elidegenítési czélja tekintetéhen nem lesz bennünk további kétség. Vagyis czéljának nyilvánítása kétséget hagyhat fenn czélja tekintetében, ezért keressük a czélnak a megerősítését s ezt egyszer a czél mellett elért czél, máskor ezen czél indokában véljük feltalálni, de az önczél magyará­zatát csak kevesen fogadják el Pedig gyakran az önczél is ép oly eredményre vezet, illetve nem vezet, mint a mellékczélnak, vagy egyidejű czélnak nevezhető czélok nyújtotta magyarázat, nem is szólva az indoknak soha ki nem kutatható voltáról. A causalitas. Minden jogügyletnek van czélja azaz causa-\& s ez min­den jogügyletben kifejezést is nyer. De a jogügyletekben a feleknek más-más czéljai lehetvén, az egyik fél kifejezett czélja a másik fél kifejezett czéljának eszközéül szolgál. Ilyen esetben a czélok fedezvén egymást, a jogügylet magyarázata s megértése könnyű. Olyankor azonban, mikor az ügyletkötő felek külön czéljai kifejezést nem nyernek, s igy az egyik fél szempontjából jelentkező czélról nem tuhatjuk, vájjon a másik eszköze e, a jogügylet magyarázata meg van nehezítve. Azok az ügyletek, melyekben kifejezést nyer az, hogy az egyik fél czélja, a másik fél czéljának egyúttal eszköze, a közönségesen causalis-nak nevezett, azok pedig, melyeknél ez kifejezést nem nyer, az abstract jogügyletek. Ezzel a definiczió­val ellentétbe helyezkedünk az uralkodó doctrinával, mely szerint a causalis ügylet lényege az ügylet jogalapját képező materialis czél megvalósítása. Az abstract jogügylet pedig az, melynek érvénye ily jogalaptól, illetve ennek érvénvétől független, s alapja (jogczime) az abstract akarat; vagy legalább nem lép előtérbe ily önálló jogalap, hanem azt egy bizonvos forma pótolja.6) Az elfogadott doktrína materialis czél kifejezését vizsgálat alá vévén, a causalis ügylet czéllal biró, az abstrackt czélnél­küli ügylet volna, a mi tekintve azt, hogy e definiczio szerint is az akarat képezi ennek alapját, lehetetlen, mert czél nélkül akarat sem lehetséges. A kötelezés alapját vizsgálva, a causalis ügyiéinél a czélt, az abstract ügyletnél a határozott alakban jelentkező akaratot kell ilyennek tekinteni. Itt a másik tévedés, mert nem csak az abstract, hanem a causalis ügyleteknél is követelhető egy bizonyos alakban való nyilatkozás pl. a közjegyzői okirat. A kötelezettséghez mindig kell akaratnyilvánítás, de mig az egyik esetben az akaratnyilvánításnak több formája van meghatározva, addig a másikban csak egy. Mert az akarat­nyilvánítás formája akkor is meg van határozva, mikor azt szoktuk mondani, hogy nincs, mert mindenesetre olyannak kell lennie, melyet más megért. Ezen legalsó foktól fölfelé azután egészen a közokirati nyilvánításig számos fokozat van, melyekbe a jogügyletek sorozhatok, s melyeknek igy több vagy kevesebb alakszerűség szerint kell létrejönniük. A czél és akaratnyilvánítás ezen indokolatlan használatába csak ugy hozhatunk egy kis világosságot, ha szem előtt tartjuk, ») Zlinszky —Reiner Magyar magánjog 181. I. Általános az a véle­mény, hogy van causa nélküli jogügylet s hogy ilyen a váltó, a fogadás stb. pedig mennyire téves e felfogás, azt lent fogjuk látni. hogy a jogügylet, mely élők közt köttetik, az ügvletkötő felek részéről más-más czélt szolgál s hogy e czélok kifejezést nyer­vén az ügyletben,az eszközczél-nak nevezhető czélt megerősítik; pl. X. tulajdonba adja lovát Y.-nak 200 kor.-ért. Y. czélja a ló megszerzése, X-é annak eladása, X.-nek ezenfelül 200 kor. megszerzése s igy a konkrét esetben a ló átadása eszközczél X., czél Y. szempontjából; de egyúttal a 200 kor. megszerzése eszközczélja Y.-nak és czélja X.-nek. Kzen visszterhesnek nevezett ügyletnél a visszteher át­adása ugyanígy történik, mint az első szolgáltatásé s világos, hogv hatályukban azonosak.7) Ezen eszközczélt még jobban megvilágítja a következő példa: Egy képtárban, a hol nincs őr, a katalógusok az asz­talra vannak téve s egy perselyen ez a felírás látható: ki egy katalógust elvesz, legyen szives 20 fill.-t a perselybe dobni/) Világos itt a czél mindkét fél részéről, valamint az eszköz, de ha automata van felállítva, ugy még könnyebben érthető a czél és eszköz is. E példa csak a visszterhes ügylet szempontjából oldja meg e kérdést, pedig az ingyenes ügyletek is magyarázatot követelnek. Ha X. ajándékba adja a lovat Y.-nak, ugy az esz közczél egy cselekményben fog egyesülni: az átadásban; s épen azért az átadás ténye kell, hogy kiegészítést nyerjen az előbb, vagy egyidejűleg keletkezett ajándékozási akarat kijelentésével. E kijelentés az eszközczélt épen ugy helyettesíti, mintha a fenti példában a vételár kifizetésére csak ígéretet tesz a vevő, mely esetben az ígéret pótolja a vételár átadását. Az ember okot és illetve czélt kereső eszét tehát a lónak 200. kor.-ért való eladása kielégíti, mert mindkét ügyletkötő fél czélját tisztázza; de az ügylet, mely szerint X. tulajdonába adja lovát Y.-nak, a nélkül, hogy az okát jelezné, nem fogja kielégíteni ez elhatározás oka után kutató emberi észt s azért az ügylettel szemben bizalmatlanság keletkeznék bennünk. Ennek a bizalmatlanságnak megszüntetésére, tehát oly esetben, mikor a felek az okot. illetve mindkét fél czélját felfedezni nem akarják, más eszközt keresnek s az az alakszerűség, mely az akarat iránti kétséget van hivatva megszüntetni. Ha okát keressük annak, hogy miért nem nyer az ügylet­ben az eszközczél vagy az általános terminológia szerint a causa kifejezést, ugy ezt a czélszerüségben találjuk fel. A for­galom gyorsaságának követelménye érdemel itt első sor­ban megfigyelést, mely az abstract ügyletek keletkezésének fő oka. Dr. Ágoston Péter, nagyváradi jogakadémiai tanár. Gyümölcs és annak szerzése a Tervezetben. Tervezet 499 , 616—618. §§. Ezek közé tartozik továbbá az Indokolás határozott ki­jelentése daczára olyan használati jog is. melv a Tervezet 779. §. 2 pontjának felel meg. A Tervezet ugyanis tévesen zárja ki az ilyen használót a 617. § ból, mert téves az az indok, hogy csak a 779. §. 1. pontja s nem a 2. pont alapján is tart­hatja valaki a dolgot birtokban. A 779. 2. pontja szerint jogosultnak is van a dologra egyes vonatkozásokban való bir­toka Az ő birtoka is csak részbirtok, ép ugv mint az 1. pont szerint jogosulté.1) A Tervezet 783. § a, báVha a 2. pontra vonatkozólag kihagyja a 732. íj-t, mégis meghagyja a 726— 7.'>.'i. foknak megfelelő alkalmazását, vagyis birtokvédelmet ad a 2. pont szerint jogosultnak is. A tulajdonost és a korlátolt dologi joggal bírókat sorrend­ben megelőzik a jóhiszemű birtokosok. Ezek sorából már nem csak az Indokolás, hanem a Tervezet is kizárja2) a 810. íj. szerint való jóhiszemű zálogosokat, holott azokat ide kell so­;) Exner: Tradition 7. lap azt mondja, hogy ez két dologi szerző­dés, melyek egymástól függetlenek s esak annyiban mondhatók egymás­tól függőknek, a mennyiben egy kétoldalú kötelem teljesítési acfüsai 8) Exner: id. m. 16. lapon van e példa. ') Schwarz egyetemi előadások (Besnyö-féle) jegyzetei 76 8 Az osztrák polg. tkv. szempentjábót másként Krainz id. m. §. 93. 2) Megszerzi az is, a ki a dolgot mint sajátját vagy a ki haszon­élvezet vagy használat tárgyakéul birtokában tartja [617. § 2 mondat) Ezzel nem azt akarja a Tervezet kifejezni, hogv az illető nem valóságos tulajdonos vagy haszonélvező, mert akkor a valóságos tulajdonost haszonélvezőt mint jóhiszemű birtokost, ki másnak korlátol! dolo"i jogáról nem tudott, a gyümölcsszerzésból kizárná. Ez pedig nem lehetne a törvény szándéka (Motive ad 899. §.). A valóságos jogosultat és a ió hiszemüt egyaránt fedi a fenti kifejezés (u. m. a német „Eigenbesitzer" szava). Csak az ezen mondattól az összetartozóság látszatának rovására külön szedett 2-ik bekezdésbe lép bele a constructiöba a ióhiszem kérdése.

Next

/
Thumbnails
Contents