Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1933 / 2. szám - A nemzeti munkaterv gazdasági programmja
KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY IX. évfolyam 2. szám 1933. február A nemzeti munkaterv gazdasági programmja. 1932. október 26.-án jelent meg a háború utáni Európának egyik legérdekesebb kortörténeti dokumentuma, a Gömbös-kormány nemzeti munkaterve. Az elnevezés első pillanatban a fassizmus „Carta di Lavoro"-ját idézi emlékünkbe; az eszmetársítás azonban hamisnak bizonyul, mert eltekintve a szabályozott matéria különbözőségétől, eltekintve attól, hogy utóbbi kétségtelen kútfői erővel biró jogszabály, míg előbbi csupán kormányprogramm, szembetünőleg más és más eszmei alapon épült fel a két alkotás. A Carta di Lavoro Európa legjobban megszervezett és legeredményesebb diktatúrájának főműve; a nemzeti munkaterv pedig ezzel homlokegyenest ellenkezőleg kísérlet a legszélesebb néprétegekkel való együttműködésre, szinte meglepetésszerű közlékenység és bizalomnyilvánítás azokkal szemben, akiket nemcsak a háború utáni idők oligarchikus, tisztára politikai diktátorai, hanem már korábban a szakemberek nem kevésbbé antidemokratikus egyeduralma szükségességének hirdetői a közéletben való részvételre, az állam és társadalom irányítására, sőt saját egyéni sorsuk intézésére is alkalmatlannak találtak. A munkaterv őseiül — a maguk az állami és társadalmi rend minden vonatkozására kiterjedő mivoltában inkább a ,,Déclaration des Droits de l'Homme et du Citoyen" vagy esetleg a „Kommunistisches Manífest" tekintendők és — calculus est omen — a kilencvenöt pont némileg arra a másik kilencvenöt pontra emlékeztet, amelyet majdnem napra pontosan négyszáztizenöt évvel előbb szögeztek ki Wittenbergben és amellyel közös jellemvonása, hogy mindkettő célja: egyetemes reform. A nemzeti munkatervnek ez a kihámozni vélt intenciója szinte kötelességévé teszi a magyar társadalomnak, hogy az abban foglalt célkitűzésekhez állást foglaljon. Ennek az állásfoglalásnak célját szolgálja a jelen — a munkaterv gazdasági vonatkozású t. i. III. (állampénzügyek), V. (termelési politika), VI. (mezőgazdasági és birtokpolitika), VII.