Közgazdaság és pénzügy, 1933 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - A tíz éves fascizmus gazdasági mérlege

1 í bajok radikális gyógyszerét ugyanúgy nem találta meg, és így ugyanoly téves premisszákon alapuló ugyanoly helytelen célok követésével ugyanoly sivár eredményt ért el, mint a többi állam. A kérdés társadalmi, szociológiai vonatkozásaira itt nem kívántunk kitérni, azt azonban — úgy véljük — igazoltuk, hogy a gazdasági törvények érvényesülése minden politikai eszköznél erősebbnek bizonyult ez esetben is és az állami beavatkozásnak fascista íormáju felfokozása a gazdasági élet csaknem minden területén majdnem tarthatatlan állapotot teremtett. A fascista politika mellett és ellen szóló érvekkel nem foglalkozhatunk. Akik azonban gazdasági eredményei folytán szegődtek a fascista koncepció hiveivé, azok nyilván nem ismerik Olaszország mai gazdasági helyzetét. PÉNZÜGYI JOGGYAKORLAT. Az effektív valorizációs veszteséget nem lehet hozzáadni az eredményszámla egyenlegéhez. (Közigazgatási Bíróság 8.409/1932. P. szám.) A felterjesztett iratokhoz csatolt levelekkel és könykivonatokkal igazolva van, hogy az eredményszámla terhére elszámolt 10.000 P valorizációs veszteség volt, amely olymódon állott elő, hogy panaszos a hitelezőjével 1925. évben létesített megállapodás alapján az 1928. évi XII. t.-c. folytán feléledt 30.000 P tartozását három egyenlő részletben, éspedig 1928., 1929. és 1930 években megfizetni tartozott. Ezt a valorizációs veszteséget tehát panaszos vállalat azokban az esztendőkben és összegekben, amelyekben azt megfizetni tartozott, az eredményszámla terhére kiadásként jogosan számolta el. A másodfokon megállapított 11.110 P 36 f adóköteles nyereségből a 10.000 P veszteséget levonásba hozva, adóalapként 1.110 P 36 f mutatkozik. Ez után 16% társulati adó fejében 177 P 70 f fizetendő. A tiszta jövedelem kiszámításánál az összes jövedelemiorrások együttes összegéből a megelőző évben tényleg fizetett közúti adót is le lehet vonni. (Közigazgatási Bíróság 22.925/1931. P. szám.) Az adózó fél kifogásolja, hogy az adóköteles összjövedelemből az általa fizetett adóssági kamatok teljes összegében, az autó üzemi költségei és az autó után fizetett 320 P közúti adó le nem vonatott. A kamatoknak teljes összegében való le nem vonása miatti kifogásokat helytállóknak kellett elismerni, mert azok, ha a jogorvoslati eljárás során pótlólag igazoltatnak, teljes összegükben levonhatók (J. V. H. ö. 13. §-ának (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdése). Minthogy az adózó fél az Országos Központi Hitelszövetkezetnek panaszhoz hiteles másolatban csatolt levelével igazolta, hogy az adóévet megelőző évben az ott fennálló tőketartozása után kamatok fejében 9048 pengőt fizetett, ennélfogva a figyelembe nem vett 4530 pengő levonására irányuló igénye jogos.