Közgazdaság és pénzügy, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / Tartalommutató

1$ Az alkalmi egyesülés egyik tagja részére a társasági szerződésben kikötött munkadíj után külön szolgálati szerződési illeték nem jár. — — — — — — — — — — — — — 133. Telki szolgalmak megszerzése után nem ingatlanvagyonátruházási illeték, hanem a III. Díj. 88. t. A. bb) pontjában megállapított illeték fizetendő. — — — — — — — — — 134 A kereskedelmi levelet a feltételes illetékmentesség, ha ahhoz a megkívánt egyéb feltételek megvannak, megilleti akkor is, ha a levélben a tulajdonjog fenntartása, vételárnak a jelzálogi biztosítása, vagy a jogügyletből származó perekre nézve bírói hatáskör, vagy illetékesség iránt ís van kikötés. — — — 192' 4. Törvénykezési illeték. A zárgondnoki számadásokra adott észrevételek folytán megindult eljárásban felvett jegyzőkönyvek illetékéért a zárgondnok nem felelős. — — — — — — — — — — — — 23 Az alperes csődtömeggondnokot illetékmentesség illeti meg. — 24 A törvénykezési illeték lerovására vonatkozó rendelkezések. — 31 Fellebbezési eljárás során a beadványok és jegyzőkönyvek illetéke a fellebbezési eljárás értéke után jár. — — — — — — 42 A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél ellenfelétől nem lehet a szegényjogos fél terhére felmerült illetékeket követelni, ha a bírói egyesség szerint a peres felek a perköltségeket kölcsönösen megszüntették. — — — — — 58 Perújítási keresetre akkor is csak egyszeresen jár beadványi illeték, ha a perújítási keresetet elsőfokon a felsőbb bíróság tárgyalja. — — — — — — — — — — — — 58 Egyesített perekben az ítéleti illeték módjára és a fizetési kötelezettségre nézve az egyes perek értéke az irányadó, miértis az egyenként 1600 pengőn aluli értékű egyesített perek után az ítéleti illeték bélyegjegyekben rovandó le. — — — — — 59 A kényszeregyezségi eljárásban a hitelező azon bejelentése, hogy követelését a kényszeregyezségi eljárásban nem érvényesíti, jegyzőkönyvi illeték alá nem esik. — — — — — — — 73 Ügyvédnek az illetékére való felelőssége a képviseletről való lemondás esetén az Ü. K. 41. §-ában, nem pedig a Pp. 107. §-ában körülírt rendelkezések szerint állapítandó meg. — — 74 Azt a kérdést, hogy az elsőbírósági ítélettől járó illetéket bélyegjegyekben kell-e leróni, vagy pedig kiszabás alapján készpénzben kell-e fizetni, csak az elsőbírósági határozat meghozatalakor fennállott viszonyok figyelembevételével kell és szabad eldönteni. — — — — — — — — — — 134 Az egyezségi kísérletre idézés folytán létrejött egyezségről felvett jegyzőkönyv nem tárgyalási jegyzőkönyv. — — — — — 134 Több pernek egyesítése által pertársaság nem keletkezik, tehát a szegényjogos felet terhelő illetékért a nem szegényjogos fél felelősséggel nem tartozik. — — — — — — — — 157