Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

10 pedig arra van szükség, hogy a vállalat saját erejéből, a nyereség egy részének tartalékolásából végezze ezt el. Ha most azt a kérdést vetjük fel, hogy ez nyilt, vagy belső tartalék útján végeztessék-e, az attól függ, hogy nem veszélyezteti-e ennek a kérdésnek esetleges nyilvános tárgyalása a vállalat érdekét. Általános szabály erre nem állítható fel, de konkrét esetben a kérdés mindenesetre eldönthető, sőt eldöntendő. 2. 4 jövedelmezőség (rentabilitás). A szerző gazdasági vállalat célja, hogy bizonyos tőkével, mmél nagyobb jövedelmezőséget (rentabilitást) érjen el, amelyet a tőke és a hozadék százalékos aránya fejez ki. A részvénytársaságoknál a következő jövedelmezőségek jönnek tekintetbe: 1. a vállalati jövedelmezőség: a nyereség és az összes tőke %-os szembeállítása, 2. a saját tőke jövedelmezősége: a nyereség és a saját tőke %-os szembeállítása, 3. a részvénytőke jövedelmezősége: az osztalék és a részvénytőke %-os szembeállítása, 4. a részvény árfolyamértéki jövedelmezősége: az osztalék és az árfolyam %-os szembeállítása. Ezeken a jövedelmezőségeken kívül igen nagyjelentőségű az a rentabilitás, amely a nyereségnek a forgalomhoz való viszonyításából származik. A jövedelmezőségből levonható következtetések szemléltetése céljából a következő oldalon közlöm, némi átalakítással Mckliseh példáját.1) Ha ezt a statisztikai sorozatot, mint egy az első évben újonnan alakult vállalatra vonatkozót tekintjük és feltételezzük, hogy ezek belső adatok, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a vállalat semmit sem tartalékolt, mert az 1. oszlop szerint a saját tőke, mely egyben a részvénytőke, is, változatlan maradt, ellenben szaporította a vállalat az idegen tőkét, azaz a növekvő forgalmat idegen tőkével finanszírozta. A 4. oszlop mutatja, hogy a forgalom rohamosan emelkedett. Az 5. rovatból a nyereségemelkedése mutatkozik. A 6. rovat a saját tőke jövedelmezőségének igen szép emelkedését mutatja és ha feltesszük, hogy az egész nyereség osztalékra'használtatott fel, úgy az osztalék a részvény névértéke után 11 %-ról 23.3 %-ra emelkedett. A 7. oszlop szerint a vállalati jövedelmezőség változatlan maradt és mindezek a legjobb vélemény alkotására adnának jogot, ha a 8. oszlopban *) Niklisch, Wirtschaftliche Betriebslehre.