Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 3. szám - Jogorvoslatok és igénylés a közadók végrehajtása során
68 annak foganatosítását a telekkönyvi hatóságoktól. Az adóhivatalnak telekkönyvi biztosítást elrendelő határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a kérdésben végső fokon dönt. GAZDASÁGI SZEMLE A földreform a német alkotmányban. (Heinrich Erman: Die Bodenreform in.der Reichsverfassung. R. Hobbing, Berlin, 1930.) Nyilván forradalmi tradíciók hatottak a weimari alkotmány szövegezőire, amikor abba egyes, elemi emberi jogokat és kötelességeket formulázó legáltalánosabb elvi jelentőségű cikkelyeket is beillesztettek. így a 153. cikk a vagyonnak a közösséggel szemben fennálló kötelességeit határozza meg, a 155. cikk pedig a föld, a helyek felhasználására vonatkozó alapvető elvi álláspontot szögezi le: „Az állam felügyel a föld megoszlására és felhasználására, megakadályozza a visszaéléseket és törekszik annak a célnak elérésére, hogy minden németnek egészséges lakást biztosítson... A lakásszükséglet kielégítésére, a település előmozdítására, a mezőgazdaság fejlesztésére szükséges föld kisajátítható... A föld megművelése és kihasználása a tulajdonosnak a közösséggel szemben fennálló kötelessége. A helyeknek munkaés tőkeáldozat nélkül előállott értékemekedése a közösséget illeti. A talajkincsek és a természet minden, gazdaságilag kihasználható ereje az állam felügyelete alatt áll..." E szocialista ós georgeista eszmetöredékeket egyaránt tartalmazó cikkely a német ,;Bodenreformer"-ek nyomására került a weimari alkotmányba, következésképpen az eltelt évtized idevágó sokrétű jogalkotása is részben a Damaschkeizmus vágányán haladt. Szerző úgy véli, hogy a föld, a helyek gazdasági és kulturális sajátosságának és egyedülálló jelentőségének georgeista felismerése Németországban elmélyült, az állam, a nép életére nézve alapvető fontossága még jobban kidomborodott. Idézi Stresemannt, aki 1919-ben azt mondotta hogy a földreformerek követelése mellett, amely szerint a földjáradék, a helyeknek a tulajdonos tőke- és munkaáldozata nélkül keletkezett jövedelme, a közösséget illeti, „a német nép milliói állanak, akik a kérdés jelentőségét számos politikai és alkotmányjogi kérdésnél nagyobbnak tartják." Való, hogy a birtokmegoszlás, parcellázás, családi otthonok létesítése és általában a lakásügy terén sok — részleteiben hasznosnak látszó — reform keletkezett az elmúlt évtizedben Németországban. Az idevonatkozó törvényalkotás totalitása mégis azt bizonyítja, hogy a kodifikátorok nem