Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A karteljavaslat az országgyűlés előtt

43 megnövekedett a kormány befolyása. Amíg a tervezet szerint az elnökön és alelnökön kívül a 26 tag közül csak 6 függött kormánykinevezéstől, addig az új bizottság, — amely az elnökön és helyettes elnökön kívül csupán 9 tagból áll — valamennyi tagját az összminiszterium, a bizottság elnökét és helyettes elnökét pedig az államfő nevezi ki. Érvényes határozathoz 5 tag jelenléte szükséges; olyan tag, aki valamilyen ügyben érdekelt, ez ügyben nem járhat el. Ha ilyenkor az a termelési ág, amelyet a tárgyalás alatt áll© ügy érint, képviselet nélkül maradna, a bizottság elnöke egy ad hoc behívandó póttaggal láttatja el az illető termelési ág képviseletét. A kartelvisszaélések elleni küzdelem tekintetében legfontosabb módosítás az, hogy a tervezetben kialakított maíiánjogi keresetet a javaslat mellőzi. A kartel ellen csakis a közgazdasági miniszter léphet fel, és pedig három irányban: a) megkísérelhet esetleg kartelvisszaéléseket, az érdekeltekkel folytatott egyeztető tárgyalás útján, békésen kiküszöbölni; b) igénybevehet közigazgatási jellegű retorziókat, így megvonhat adó-, vám- és tarifakedvezményeket, kizárhat közszállításokból, javaslatot tehet az összminiszteriumnak egyes vámtételek leszállítása végett, stb. és végül c) a kartelbírósághoz úgynevezett közérdekű keresetet nyújthat be, a közgazdaság vagy közjó érdekét veszélyeztető kartelalakulat feloszlatása, az ilyen alakulatot létrehozó megállapodás végrehajtásától való, illetőleg az ilyen megállapodásból eredő tevékenységtől való eltiltás iránt. A közérdekű kereset megindításának elrendelését a közgazdasági miniszternél bármely hatóság vagy magánfél kérheti. A kartelbíróság, ellentétben az eredeti elgondolással, nem a tábla, hanem a Kúria kebelében szerveztetik meg és ennek megfelelően határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság a Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke elnöklete alatt ötös tanácsban ítélkezik, tagjai közül kettő laikus ülnök, akiket esetről-esetre az eljáró tanács elnöke jelöl ki az igazságügyminiszter által összeállított lajstromból. Az eljárás, amennyiben a karteltörvény kifejezetten mást nem rendel, a Pp. szerint folyik le. A magyar kir. államkincstárt azonban a kereset elutasítása esetében sem lehet perköltségben marasztalni. A kartelbíróság, amint ezt már a tervezet megállapította, ideiglenes intézkedéseket is tehet. Annálfogva, hogy a magánfél speciális kartelkeresettel nem léphet fel a kartelbíróság előtt, szükségesnek mutatkozott annak szabályozása, hogy a rendes és különösen a választott bíróságok mennyiben járhatnak el kartelügyekben. Ellentétben a tervezettel, amely szerint kartelmegállapodás érvénytelenítése iránti perek a kartelbíróság hatáskörébe esnek minden esetben és csupán egyéb, a karteljogviszonyból eredő perekben járhat el rendes bíróság most már a dolog