Közgazdaság és pénzügy, 1931 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A részvénytársaságok belső tartalékai. (Titkos tartalék) 1. [r.]

L6 dáltságot és szolid vezetést jelentik az 1 pénzegységgel beállított u. n. emlékeztető tételek, különösen akkor, ha közismerten jelentékeny értékek állnak mögöttünk. Tételezzük most fel, hogy elkészítettük valamely vállalat mérlegét anélkül, hogy értékcsökkenést figyelembe vettünk volna és haladják meg az aktívák a saját és idegen tőke összegét: F-fel (felesleg). Ebből a feleslegből kell fedezni a szükséges értékcsökkenés összegét (É) s ami megmarad, az a nyereség (Ny) és így F = E + Ny. Ha az értékcsökkenést a szükségesnél nagyobbra vesszük, ez csak a nyereség rovására történhetik, mert F változatlan marad. — Ez azt jelenti, hogy a túlleírás már a nyereségből történik és a tulleírásból származó ezen belső tartalékolásnak is a nyereség a f orrása. A vagyontárgyak értékelése szempontjából is helyes, ha az üzletév végén azok, a bizonyos módszer szerint kiszámított értékcsökkenéssel kisebbített összegben kerülnek a mérlegbe, bár ez a mérlegvalódiság jelen állapota mellett nem bir nagy jelentőséggel.1) Annál nagyobb a szükséges leírás jelentősége üzemgazdaságtani szempontból, mert a mutatkozó felesleg ad módot arra, hogy a vállalat visszakapja, ha részletekben is, az állandó használatra szánt vagyon értékét, mert hiszen természetes, hogy a vállalat nemcsak az árukba fektetett anyag és költségek ellenértékét kell, hogy visszakapja, hanem vissza kell kapnia a termelési eszközökre fordított kiadásokat is, mert ellenkező esetben, tekintettel azok értékcsökkenésére, saját romlását idézné elő. Csakis, ha felesleg van, juthat vissza a vállalatba az állandó használatra szánt vagyonra fordított kiadás bizonyos része. Egész természetes az is, hogy a vállalat az egész értéket oly gyors tempóban igyekszik vissza szerezni, amilyenre csak módja van. Indokolja ezt különösen az egyes tárgyak élettartamának megállapításában rejlő bizonytalanság, továbbá uj gépek és eljárások felmerülése. De nem lényegtelen az sem, hogy az immobil aktivák az üzemi feleslegekből visszatérő összeg erejéig mobil aktívákká válnak és ezek lehetővé teszik az önfinanszírozást, azaz a szükséges újításoknak, pótlásoknak, stb. idegen tőke segítsége nélküli végrehajtását. Ezek a megállapítások azt mutatják, hogy a gazdasági összefüggés, a leírás és az üzemi felesleg között az, hogy nagyobb felesleg esetén megvan az indíték, hogy a vállalat többet írjon le, kisebb felesleg esetén pedig csak J) Schmalenbach: Dynamische Bilanzlehre. — Felértékelési mérleg-rendelet (7000/925. P. M.).