Közgazdaság és pénzügy, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk reviziója

1 lehetőleg hasad eredetűek legyenek. És ezen a ponton jut — meggyőződésem szerint — nagy és eddig korántsem kellően kihasznált szerep az előbb emiitett irányú propagandának. Távol áll tőlem annak állítása, hogy szándékosság vagy pláne rosszakarat vezet sok esetben arra, hogy számtalan olyan esetben, ahol belföldön minden külföldi gyártmánnyal egyenértékűt termelünk, mégis alig-alig sikerül a piacot a külföldi termékektől elhódítanunk. Ez — a mindenütt tapasztalható fogyasztói indolencián felül — részben a fogyasztók tájékozatlanságában, részben ebben a megcsökönyösödött tévhitben leli magyarázatát, hogy az ami a külföldről jön eo ipso jobb — sok esetben talán azért, mert drágább. Mindhárom fenti ok elleni küzdelem leghatásosabb módja a céltudatos ós helyes propaganda, amelynek tulajdonképen még azt is el kellene érnie, hogy a hazai termékeket ott is előnyben részesítse a hazai fogyasztás, ahol még nem is egészen érik el a külföldi minőség színvonalát. Gondoljuk csak meg, hogy tökéleteset máról holnapra egy ország termelése sem tudott produkálni és amig valamely ország egy-egy cikkben általánosan elismert speciálisíává fejlődött, bizony sok tapasztalaton kellett keresztümennie, amely tapasztalatokat saját fogyasztói nyújtották. Nyújtsunk mi is termelésünknek módot ily tapasztalatok szerzésére, ott ahol ez még szükséges és rövid uton belül nagyfokú tökéletesedést fogunk ezeknél is tapasztalhatni. Koncedálom azonban, hogy ehhez —már t. i. minőségi differencia mellett is hazai termék vásárlásához — oly fokú — ha nem is túlságosan nagy — idealizmus kell, amelyet általánosságban elvárnunk nem igen lehet, legfeljebb, majd akkor ha — részben épen kellő felvilágosító propaganda után — széles rétegek előtt lesz világos és az eredmények is igazolni fogják, hogy mit jelent közgazdaságunknak és az országnak a hazai termékek fogyasztására való mindfokozottabb áttérés. Nem igy azonban azoknál a termékeknél — és ez az esetek messze túlnyomó többsége — ahol a belföldi termék teljesen megüti a külföldi minőségét, sőt nem egy esetben tul is szárnyalja. Mindenekelőtt ezeknél fogná tehát egy széleskörű propaganda hatását mutatni. Mulasztás volna ezzel kapcsolatban nem megemlékezni a Társadalmi Egyesületek Szövetségének (TESz.) igen komoly és tartalmas akciójáról, amely igen sok helyütt irányította a kérdésre a figyelmet, de ezzel persze koránt sincs elintézve az ügy. Mindenkit, aki az ország sorsát szivén viseli, meg kell nyerni ennek a propagandának. Ki kell irtani azt az egyes embernél lépten-nyomon ta-