Közgazdaság és pénzügy, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk reviziója

/ tételei között, a. szokásos kikötések mellett, az állótöke befektetésén kivül a forgótőkebefektést is szerepelteti, megállapítván, hogy minő összegű forgótökét köteles a vállalat állandóan befektetve tartani. Ebből is látszik, hogy a kormányhatóság fontosságot tulajdonit a forgótőke összegének és az állami kedvezmények engedélyezésének időtartamát nemcsak az állótőke, hanem a forgótöke összegével is kapcsolatba hozza. Ezek: szerint tehát a. szóbanforgó rendelkezés a befektetett állótőke figyelembevételén kivül, a forgótöke számitásba vételével is kiegészitendö. Ami a munkáslétszám arányát illeti, a gyakorlat azt mutatja, hogy az állami kedvezmények százaiákos arányszámának megállapitásánál az alkalmazott munkások számának figyelembevétele eddigelé nagyjában helyes volt, ám számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a. jövőben az iparvállalatoknál mindinkább a gépi munka fog nagyobb szerephez jutni és igy a munkáslétszám esetleges csökkenése várható, emiáltal az a helyzet állhat elő, hogy az alacsony munkáslétszám — ami az esetleg tekintélyes állótőkebefefctetés ellenére — az arányszámot! leronthatja. Nézetünk szerint a százalékos arányszám megállapitásánál az átlagosan alkalmazott munkások létszámát bár figyelembe kellene venni a jövőben is, de kellő óvatossággal és mindenkor vizsgálat tárgyává téve, hogy az alacsony munkáslétszám nem a gépi berendezés túlsúlyra emelkedése folvtán következett-e be. amely utóbbi esetben természetszerűen sor kerülhetne a munkáslétszámnak, mint számitásba veendő faktornak esetleges elhagyására is. Ami az állami kedvezmények engedélyezésének feltételeit illeti, a. hazai beszerzés feltételének kikötése ellen általánosságban senki sem tehet észrevételt. Akármennyire is elfogadjuk ezt a kikötést, mégis figyelmeztetni kell az illető tényezőket, hogy ez a kikötés csak abban az esetben fog kellő eredménnyel járni, ha az illető termeivény vagy anyag, amelyet az állami kedvezményekben részesülő (iparvállalat belföldön köteles beszerezni, minőségben nem silányabb mint a külföldi, mert ellenkező esetben biztosítja ugyan a törvény a hazai beszerzést, ám a másik oldalon a kedvezményezett gyár iparcikkeinek minősége sinyli meg ezt a rendelkezést és könnyen arra vezethet, hogy minőségi okoknál fogva a fogyasztó közönség külföldről fogja a szóban forgó cikket beszerezni. A hazai beszerzés kötelezettségének elöirását, illetve ezen feltétel betartásának ellenőrzését tehát a fenti szempontok figyelembevételével kellene foganatosítani.