Közgazdaság és pénzügy, 1930 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - A munka adóterhei
20 Az egyik az, hogy a magyar adóteher progresszivitása túlságosan rohamos, vagyis, hogy a jövedelmek aránylag kis emelkedése mellett az adóteher emelkedése aránytalanul nagy. Láttuk a fenti példákban azt, hogy amig a jövedelem a kétszeresére emelkedik, az adóteher meghatszorozódik. És ez a horribilis adótenernövekedés nem a jövedelmek magas kategóriáinál, tehát ott következik be, ahol valóban a feleslegek jelentéktelen töredékét viszi el az adóemelkedés, hanem akkor történik, amikor havi 500 és havi 1000 pengős, európai relációban minimális havi jövedelmekről van szó. Kétségtelen az, hogy az adóterheknek ily súlyos mértéke és ily rohamos emelkedése nem alkalmas az adómorál növelésére. De kétségtelen az is, hogy az adóterhek ily súlya a munkakedv és munkakészség fokozására sem alkalmas. A második konzekvencia, amely a, fenti példákból következik az, hogy az önálló munka az alacsonyabb jövedelem-kategóriákban sokkal súlyosabb terheket visel az alkalmazotti jogviszonyban kifejteti munkánál. Az alkalmazotti kereseti adó tételei havi 450 pengőnél érik el azt az 5%-os megterhelést, amely az önálló munkát terhelő általános kereseti adónál az egész vonalon érvényesül. Ugyancsak jelentékeny könnyebbség az alkalmazotti járandóságok megadóztatásánál a létminimum az alkalmazottakra sokkal magasabban állapíttatott meg, mint az önálló adózókra. Mindez természetesen nem jelenti azt, mintha az alkalmazotti jogviszonyban kifejtett munka adóterhei nem volnának rendkívül súlyosak. De amig egyfelől indokolatlan súlyosabban megterhelni a, nagyobb kockázatot és veszélyt jelentő önálló munkát az alkalmazottinál, másfelöl az önálló munka terhei még jelentékenyebi) súlyuknál fogva elviselhetetlenné válnak. Akkor tehát, amikor adórendszerünkben a közterhek csökkentéséről kell beszélnünk, a fentiek alapján kell megáll api tanunk azt, hogy a magyar közgazdaság mely területén van szükség a legsürgősebben a közterhek csökkentésére. Mindenekelőtt a fogyasztási adók és a fogyasztási adójellegű egyéb közterhek szállitandók le. Olcsóbbittatván ezáltal az egész lakosság fogyasztása, olcsóbbodik a termelés is. A második oldalon az önálló emberi munkánál kell felmelni a létminimumot és leszállítani az adókulcsokat ugyanolyan mértékre, mint amilyen mértékben az alkaly mazotti munka adózik. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az alkalmazotti munka adóterheit is.
