Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A cseh jövedelmi adó 1. [r.]

Í7 tanulságos képét adja annak a 8 esztendőn keresztül tartott toldozás-foldozásnak, amellyel a cseh törvényhozás megkisérelte unifikálni a meglevő szabályokat. Természete azonban, hogy ez csak pillanatnyi segítséget nyújtott. Ami előttünk fekszik, az egy uj épület 113 alapzata. A politikailag egységesített területek politikai és gazdasági egységének adójogi rezultánsa. II. A cseh egyenes adórendszer alapjául az alábbi gazdasági szemlélet szolgál: Ha a gazdasági életet egy kör formájában képzeljük cl. ennek egyik felében foglalnak helyei a termelés, másik lekben a fogyasztás tényezői. Az egyik részt a termelő gazdasági egységek, a másikat a fogyasztási egységek, a háztartások alkotják. A jövedelem, amely a termelő egységekben lélrehozatik, a gazdálkodás csatornáin keresztül a fogyasztási egységekbe jut. A háztartásokba bejutó jövedelem egyenlő a termelő egységek hozadékának summázatával. A nemzeti termelés egyenlő a nemzeti jövedelemmel. Ennek a gazdasági rendnek megfelel a hozadéki és jövedelmi adók rendszere. III. E helyütt csupán a cseh jövedelmi adórendszert viz>gálom, e tekintetben minden törvényhozás legégetőbb kér dése, hogy a személyes, egyéni teherviselöképesség alsó és felső határát miként állapítsa meg (szociális szempont), másfelől a megállapítás lehetőségeit miként biztosítsa. Mert sehol az adótörvényhozás és minden törvényhozás igazságossági szempontja olyan nehézségekre nem bukkan, mint éppen a jövedelemadónál. Fellner Frigyes: Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme c. munkájában (Akadémiai értekezés, 136. és 137. old.) kimutatja, hogy 1913-ban a jövedelmi adó tárgyául szolgái ható 11.512 milliárd (arany) korona jövedelemből Ausztria ban a valóságban csak ennek 45.76%-a fizetett ténylegesen jö védelmi adót. Noha fenti jövedelemben számba vannak véve az 1200 koronán aluli, tehát jövedelmadó-mentes jövedelmek is, de ezek számbavételével sem lehet más eredményre jutni, mint arra, hogy a jövedelemadó-kö'teles vagyonnak legalább 40%-a elvonatott az adó alól. Ezt az eredményt a cseh pénzügyminisztérium vizsgálatai is támogatják. Csupán azon adatokat vizsgálva, melyek a „Mitteilungen des oesterreichischen Finanzministeriums" hivatalos kiadványaiból is ellenőrizhetek, megállapítható, hogy a mai Csehország területén 1808-ban az adó alá kerülő összjövedelem 34.44%-a ered fix-fizetésekböl, mise az összjövedelem 12.28%-a azon jövedelem, mely töke és vállalkozási eredmény alapján adózik. Vagyis az adó alá kerülő összjövedelemnek közel fele a fix-fizetésüek jövedelméből kerül ki. Az 1913-as adatok alapián megállapítható, hogy az egyenes adó alá kerülő nemzeti jövedelem 43.65%-a származik a fix-fizetésekböl. mig az összjövedelemnek csupán 36.83%-át szolgáltatják a töke és a vállalatok. Csak arra kell gondolni, hogy a régi Ausztriának ezen a legjobban iparos vidékén 1898 és 1913 között mily módon szaporodtak az életerős vállalatok, mennyire