Közgazdaság és pénzügy, 1928 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1-2. szám - Középosztály és adópolitika

29 héto, hogy a székhelyáthelyezést már maga az igazságügyi kormányzat is nem puszta áthelyezésnek, hanem uj bejegyzésnek minősíti, mert a bejegyzés előfeltételeit a cégbíróság uiból elbírálja. ' De ugyancsak kitűnik ez a m. kir. igazságügyminiszternek 19224. évi 55.900. számú rendeletének 1. §. ut.chsó bekezdéséből, amely a főtelep áthelyezését, ha a székhely szerinti cégbíróság területén fióktelep nincsen, a bejegyzési dij tekintetében az első bejegyzéssel egyenlőnek tekinti. Minthogy panaszos nem is 'állítja, hogy a cégáthelyezés olyan cégbíróság területére történt volna, amelynek területen fióktelep lett volna bejegyezve, minthogy ezekből nyilvánvaló, hogy a cégáthelyezés bejegyzése egyenlő elbírálás alá esik az első bejegyzéssel és minthogy a bejegyzés illetéke a bíróság munkájának az ellenértékéül szolgál, , az illetékkötelezettséget a panasszal megtámadott pénzügy igazgatósági határozat az 1920. évi XXIV. t.-c. 40. §-ának 1. bekezdésének megfelelően helyesen és jogosan állapította meg. Nem tekinthető kereset felemelésének a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a kérelem, hogy a megítélt összeg egy korábbi időpont szerinti pénzértékben fizettessék. (Közig. Biró ság 15.375/1926. P. sz.) Az illeték törlését el kellett rendelni, mert a betekintett bírósági iratok szerint a megleletezett felülvizsgálati kérelem az abban számszerint is megjelölt 20.000 korona kereseti összegnek megfelelő bélyeggel szabályszerűen el van látva, a beadványban pedig nyoma sincs annak, mintha abban a 20 000 korona kereseti összeg a kiszabásnál és a panaszolt határozatban is alapul vett 00.000.000 koronára felemeltetett volna és pedig annál kevésbe, mert az abban az iránt előterjesztett kérelem, hogy a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott ítélettel megítélt 20.000 koronáin nézve mondassék ki az, hogy 1918. 'évi november hó 30-iki pénzértékben fizetendő, ilyen kereset felemelésnek nem tekinthető vagy minősíthető. Há a szóbeli szerződés alapján történt ingó-adásvétel illetékkiszabás végett kellő időben bejelentetett, de illeték kiszabásának helye nem lévén, forgalmi adókötelezettség forog fenn, késedelem cimén sem felemelt forgalmi adó, sem adópótlék nem követelhető. (Közig. Bíróság 16826/1926. P. sz.) A panaszos 1925 május 10-én szóbeli megállapodás alapján 35.000.000 koronáért megvett egy fényképészeti üzletet és ezt a szóbeli vételt 1925 május 14-én illetékkiszabás végett bejelentette a. központi dij- és illetékkiszabási hivatalnak, Minthogy azonban illeték a szóbeli ingóvétel után nem jár, a kiszabási hivatal ezt a bejelentést áttette a forgalmi adóhivatalhoz, ahol a panaszos terhére az üzletátruházás után — késedelmes ler,ovás cimén — |eiemelt forgalmi adót állapítottak meg. Minthogy az 1921. évi XXXIX. t.-c. 48. §-ának 2. bekezd. -' értelmében üzletátruházás esetén a szerződő felek az üzlet megszerzéseért fizetett ellenértéket, a forgalmi adó kivethetése céljából az átruházástól számított 30 napon belül bevallani tartoznak es ennek a kötelezettségnek a panaszos, mint vevő, a megszabott batáridőn belül a pénzügyi hatóság egyik szervéhez benyújtott bejelentés utján eleget tett: tőle késedelem cimén az emiitett törvénycikk 63. §-a értelmében sem felemelt forgalmi adó, sem adópótlék jogosan nem követelhető. 5*