Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - A fogyasztás finanszírozása

28 Ezt a kifogást is alaptalannak találta a bíróság, mert a kezességre nézve az illeték esedékessége az irányadó, vagyis az az időpont, amelyben az illetékfizetési kötelezettség beállott, mert csak ebben az időben lebet a társulat ügyvivőinek illetékbefizetési kötelezettségéről szólani. Panaszos iá feltei-jesz (el; iratok között lévő cégjegyzéki kivonat szerint, 1923. évi október hó 23. napján jegyeztetett be a részvénytársaság igazgatósági tagjaként. A szóbanforgó első alaptőkeemelés 1923. évi október hó 18-án jelent meg a Központi Értesítőben, az illetéket tehát a vállalat az 1920. évi XXIV. t.-c. 14. §-ának 7. pontja szerint 1923. évi november hó 17-ig tartozott befizetni, vagyis oly időpontban, amelyben panaszos már a nevezett részvénytársaság igazgatóságának bejegyzett tagja volt, tehát az ilL szab. 97. § 5. pontiában megállapított 'egyetemleges fizetési kötelezettség őt terhelte. Az a körülmény, hogy a vállalat üzleti könyveit külföldi államban vezetik, a könyvvizsgálat elrendelésének megtagadására magában véve okul nem szolgálhat. Amennyiben az adózó a költségek viselésére hajlandó, nincsen akadálya annak, hogy a könyvvizsgálat külföldön, a könyvvezetés helyén foganatosittassék. (Közigazgatási Bíróság 9778/1924. P. sa.) Panaszos azt kifogásolja, hogy felajánlott üzleti könyveinek a megvizsgálása' a bizottság ez alkalommal sem rendelte el. A bíróság ezt a kifogást alaposnak találta. Már az 1920/21. ovi adók ügyében 1923. évi 8918. P. sz. alatt bozótt határozatában a bíróság rámutatott arra a körülményre. Iiogy az adófelszólamlási bizottság helytelenül járt el akkor, amidőn a könyvvizsgálatot felebbező kérelmére az 1920: XXIII törvény 26. §-a alapján nem rendelte el. Az adófelszólamlási bizottság a könyvvizsgálat foganatosítását ez alkalommal azért tagadta meg, mert panaszos a könyveket nem szállíttatta Wienból L.-ra, a külképviseleti hatóság pedig nincs feljogosítva arra, bogy könyvvizsgálatot foganatosítson. A panasszal megtámadott határozatnak ez az indokolása nem helytálló. A panaszos vállalatnak barom telepe van, ezeknek könyveit egyesítve, a wieni központban vezetik. A könyveknek a vizsgálat foganatosítása céljából L.-ra szállítása a könyvelés menetében olyan megakasztást és zavart okozhatna, hogy panaszost erre kötelezni annál kevésbbé lehet, mert már ismételten kijelentette, högy a könyvvizsgálatnak Wienben foganatositásával kapcsolatos összes költségeket viselni hajlandó. De nincsen semmi jogi akadálya annak, hogy a könyvvizsgálatot Wienben pénzügyi tisztviselő foganatositsa, mert hiszen az a körülmény, hogy panaszos felebbezésében a külképviseleti hatóság utján kérte a vizsgalat foganatosítását, még nem zárja ki azt, hogy a könyvvizsgálatot a felhívott törvény 19. §-ában kijelölt szakközeg foganatositsa, hiszen panaszosnak arról, hogy a külképviseleti hatóságnál pénzügyi tisztviselő nincsen, nem kellett tudomással birnia és panaszában már kifejezetten emliti. hogy a pénzügyigazgatóság kiküldendő szakközegének költse geit fedezni fogja. Alakiságok miatt panaszo>t a bizonyítás lehetőségétől megfosztani nem szabad és az üzletműködés zavartalan fenntartásara is figyelemmel kell lenni. A Wienben foganatosítandó könyvvizsgálat a két állam pénzügyminisztériumai között bizo nyos alakiságokat kiván, amelyeknek betartása azonban nem okoz olyan nagy és el nem hárítható nehézségeket, mint egv