Közgazdaság és pénzügy, 1927 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1-2. szám - Közép-Európa gazdasági együttműködése

KÖZGAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY III. évfolyam 1—2. szám 1927. január-február Szerkeszti k: Dr. GLÜCKSTHAL ANDOR Dr. LÉNÁRT VILMOS V Közép-Európa gazdasági együttműködése. Irta: Hantos Elemér. „Közép-Európa" a háború előtt gazdasági és diplomáciai fogalom volt, a háború alatt katonai fogalom lett, a háború után egyszerű földrajzi fogalommá zsugorodott össze. Földrajzi fogalommá, hét egymástól független, egymással sok tekintetben ellentétes államalakulat megjelölésére. Politikai és gazdasági értelemben ma Közép-Európáról alig beszélhetünk, mert ha politika alatt az állami célok legtökéletesebb megvalósítását, gazdaság alatt az emberi szükségletek legjobb kielégítését értjük, ugy mindaz, ami Európának ebben a részében évek óta folyik, a politikai és gazdasági jelzőt meg nem érdemli. lA béke nyolcadik esztendejében Közép-Európa még mindig két táborra oszlik. Az u. n. győztesekére, akik felfogásuknak erőteljes katonai kordonnal szereznek nyomatékot, amely nyugaton a Rajna mentén, keleten a Visztula torkolatától a Fekete-tengerig, délen az Adriától Szalonikiig áll őrt hatalmi érdekeik oltalmán ban. A másik a legyőzöttek tábora, akiknek álláspontját viszont hathatósan támasztja alá a sok nyomor és szenvedés, amely nem áll meg országaik határánál, hanem aláássa a győztes országok gazdasági életét is ós egyetemben a költséges fegyverkezéssel, megzavarja államháztartásuk egyensúlyát is. Közép-Európa eddig nem okult a háború tanulságain. Nqm látja, hogy a fegyveres béke, amellyel az uj rendet fenntartani kényszerül, épp oly költséges, épp oly nyomasztó és pusztító, mint a háborús^ mesterség. Ha Középeurópa sokat emlegetett konszolidációjához el akarunk jutni, ebből a mentalitásból kell legelőbb felocsúdnunk. Mert lehetséges ugyan, hogy a fegyverek ereje a mai helyzetet fenntartja, lehetséges, hogy a hadiszerencse forgandósága a régi állapotot visszahozza, de nem i