Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 6. szám - Semmiségi kérelem (Befejező közlemény)

nem volt nyilvános stb. Megemlítendő, hogy ezen semmiségi ok magából az iratokból kell, hogy kitűnjék, ellenkező esetben nem áll más jogorvoslat rendelkezésünkre, mint okirathamisitás miatti feljelentés (inscriere in fals). A 7. pontban tárgyalja az illetékesség, illetve az illetéktelenség kérdését, mint semmiségi alapot, valamint a hatalmi viszszaélést, melyet minősítettnek nevezünk, a 9. pontban tárgyalt egyszerű hatalmi visszaéléssel (tulkapás) szemben. Az illetéktelenség általánosságban semmiségi panasz indokát képezheti. Magától értetődően azonban nem minden esetben. E kérdést vizsgálhatjuk két szempontból, ratione matériáé és ratione personae vei loci elve alapján. Az első mint közrendbe ütköző minden esetben képezheti semmiségi kérelem indokát függetlenül, hogy a ténybiróság előtt elbírálás tárgyát képezte vagy nem, sőt hivatalból is tárgyalható és tárgyalandó is. Semmiségi kérelemnek helye van ez alapon, mikor az érdemben eljáró bíróság az ügy természetétől fogva semmi körülmények közt mint illetékes bíróság nem járhatott el (pl. a házasság megsemmisítése, váló perek, kizárólagos törvényszéki illetékesség). Viszont az esetben, mikor az illető bíróság a hatáskörébe utalt perben ugyan, de illetéktelenül (ratione personae vei loci szerint) járt el, mely kérdés a ténybiróság előtt nem kifogásoltatott, semmiségi kérelem indokát nem képezheti. Tehát az esetben, mikor az illetékesség kérdése egyezséggel szabályozható, vagy pedig ennek hiányában a pergátló kifogás megemelése elmulasztásával alávetettük magunkat egy illetéktelen, de ugyanazon hatáskörű bíróság illetékességének, sikerre vezető semmiségi kérelemmel már eleve nem élhetünk. A fenti szakasz második része a minősített hatalmi visszaélés (tulkapás) esetét törvényesiti semmiségi kérelem indokául. Ez lényegesen különbözik az illetéktelenség fogalmától, mert ez esetben a birói hatalom saját hatáskörén kivül eső ügyekben jár el illetéktelenül olyformán, hogy a törvényhozó, vagy a végrehajtó hatalom hatáskörébe fenntartott ügyekben határoz. Az illetéktelenség ezen válfaját a jogtudomány minősített hatalmi visszaélésnek nevezi. ügy is tűnhetne fel, hogy ez a két fogalom, a hatalmi tulkapás és az illetéktelenség bizonyos tekintetben összeolvadnak, mégis már a semmiségi indokok szempontjából is különbséget találunk, mivel a minősített hatalmi visszaélés alapján minden 87