Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 3-4. szám - Reflexiók

zonyitékául szolgál az, hogy a Szövetség tagságát képező szövetkezetek száma 1923-ban 289 volt, mig 1936. év végén a gazdasági krízis dacára is 435-re emelkedett fel s eme fejlődési lendületet különösen az utóbbi években nyerte. Bár nem kívánok összehasonlítást tenni, de kérdezhető, hogy Ardeal területén van-e még egy olyan intézmény, vagy szerv, amelynek fejlődése vezetőségének abszolút önzetlen tevékenysége folytán is ehhez hasonló valóságos eredményt mutathatna fel, eltekintve az ide nem tartozó eredmények megvilágításától. 2. A közbirtokosságoknak szövetkezetekké leendő átalakításával kapcsolatban az Unió vezetője már akkor beható értekezéseket folytatott e sorok Írójával is, amidőn a ma érvényben levő törvény, amely ezen közbirtokosságokkal foglalkozik, még javaslat volt csupán. A javaslat idevonatkozó része jórészt a nemzeti-parasztpárt és a kormányon levő liberális párt elvi nézeteltérései folytán módosítás nélkül emeltetett törvényerőre. A törvény megjelenése után ezen kérdés ismét tanulmány, értekezés és közbenjárás tárgyává tétetett. Mégis mi az oka annak, hogy az Unió részéről ezen ügyben további intézkedés nem tétetett ebbe az irányba, szintén nem tartozik e helyre, azonban a törvény vonatkozó szakaszának sorai között az okot meg lehet találni. 3. 1938 szeptember l-e a szövetkezetek és az Unió életében, vagy ennek mikéntjében némi fordulatot jelenthet. Célszerűbb azonban e kérdéssel minél kevesebbet foglalkozni addig is, amig a részben már eddig megtett intézkedések eredményei határozatok formájában papírra kerülnek. Azok a jelentős, e helyen felsorolni mellőzendőnek vélt eredmények, amelyek mindenkor a szövetkezés alap- és irányelveinek kellő mérlegelései közepette a szövetkezés érdekében megvalósíttattak, mindenesetre túlmenő biztosítékot uyujtanak arra nézve, hogy szövetkezeti vezetőnk az emberi lehetőségek keretein belül ezen veszélyesnek vélt dátumon is zökkenő nélkül fogja átvinni a Szövetség kötelékébe tartozó szövetkezeteket. Ezek alapján egyéni konklúzióm az, hogy az idézett cikk értékes általános vonatkozásaiban ; a szövetkezeti ideológia és más körülmények feltétlenül indokolttá teszik azt, hogy a szövetkezeti ügyeket minden egyes egyén s annál inkább minden 61