Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Céltalanok-e a közigazgatási keresetek?

jén u. n. „capacitate" vizsga alapján nevezték ki és véglegesí­tették. Már pedig, ha sikerült letennie az emiitett vizsgát, akkor nyilvánvaló, hogy birja az állam nyelvét. Cluji Helyi Közigazgatási Tábla 1. Tanács 963/1935 ügy­szám. Hegyesi Sándor Barveni községi jegyző ügyében a kere­setnek helyet ad. Indokolás: felperes elvégezte a jegyzői tan ­folyamot, letette a vizsgát és oly oklevelet kapott, melyben al­kalmasnak nyilvánittatik a jegyzői állásra. Ennek következtében ezt az oklevelet nem jogosult felülvizsgálni és ellenkező meg­állapításokat tenni az ad hoc kirendelt bizottság. Ha valaki egy ily hivatalos vizsgát tett, felmentettnek tekintendő minden további vizsga alól. b) Állampolgársági ügyekben. Az 1924 február 24-i törvény 56. szakasza alapján jogsze­rinti állampolgároknak tekintendők akiknek az impérium átvé­telekor a csatolt területeken illetőségük volt. Ezeknek az állam­polgársági névsorba való felvétele hivatalból történt 1924-ben. Ennek elmulasztása esetén kérhető volt a felvétel a különleges bizottságok előtt. A 64. szakasz megadta a jogot, hogy az 56. szakaszban foglaltak bármikor kérhessék felvételüket. Az 1928 június 2-i törvény ezt az intézkedést módosította, kimondva, hogy akik a törvény megjelenéséig nem nyerték el a 64. szakasz szerint a román állampolgárságot, azok ezután csak naturalizá­lást kérhetnek. Akik 1924-ben távol voltak lakhelyüktől, kivéte­lesen 1928 december 21-ig kérhetik felvételüket. Az 1932 októ­ber 18-i törvény végül egy utolsó határidőt szabott meg, ez utóbbiaknak megadván a jogot, hogy felvételüket 1933 szep­tember l-ig kérhessék. Fenti intézkedésekkel kapcsolatos néhány fontos joggya­korlatot az alábbiakban közlünk : Az 1924-ben jelen voltak nem kérhettek utólagos bejegy­zést (Cas. I. 1319/1935) még ha betegek voltak sem (Cas. I. 713 1935). Annál kevésbbé, ha kérésüketa Táblai különleges bi­zottság annak idején elutasította, mert ez a határozat ítélt dolog jellegével bír (Cas. I. 1319/1935, 1213 1935, 448/1936, 764 1936). Nem kérhették, akik, bár ténylegesen nem távoztak el, benyújtot­ták repatriálási kérésüket. (Cas. I. 17/1936). Nem kérhette a fe­leség, ha férjének ; sem a kiskorú, ha gyámjának kérését an­nak idején elutasították, mert a feleség követi a férje, kiskorú pedig a gyámja sorsát (Cas. I. 590/1936). Amennyiben az utólagos bejegyzés kapcsán megállapítást nyert, hogy az illető az 56. szakasz alapján jogszerint állam­polgár, ugy ez az utólagos bejegyzés visszaható hatályú és az illető az impérium átvétele óta állampolgárnak tekintendő (Cas. III. 1151/1935). Az 1928. és 1932. évi törvények az igazságügyminisztérium 31

Next

/
Thumbnails
Contents