Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 2. szám - Közigazgatási bíráskodásunk szervezete

zetésének kiutalása, akár kinevezése a legelső üresedésnél meg tagadtatna. Ehhez azonban szükséges, hogy a Tábla kedvező Ítéletében kimondja azt, hogy felperest elmozdítása, kicserélése, vagy áthelyezése napjától helyezi vissza teljes jogaiba. Ha ez nem történne meg, a Tábla Ítéletének kiegészítése kérendő, vagy felülvizsgálati kérvény nyújtandó be. A Tábla mint közigazgatási bíróság ítélete a Semmitőszék megszervezéséről szóló törvényben irt felülvizsgálati indok alapján a kézbesítéstől számitott 15 napon belül felülvizsgálati kéréssel támadható meg, mely biztosíték letétele nélkül felfüggesztő hatályú. A Semmitőszék sürgősen ítélkezik és ha a felülvizsgálati kérésnek helyt ad, szükség esetén bizonyító eljárás levezetése után érdemben is dönthet még a kártérítési igény tekintetében is. Egész röviden összefoglalva ez a közigatási bíróság szervezetéről szóló törvény lényege. Az 1923. évi alkotmány-törvény rendelte el a biróság megszervezését, egyben kimondta azt is, hogy nem alakitható ezenkívül semminéven nevezendő közigazgaiási bírósági hatáskörrel felruházott különleges hatóság. Ezzel szemben mit tapasztalunk ? 1925 óta a közigazgatási törvények különleges és nyilvánvalóan közigazgatási biróság jellegű hatóságokat rendszeresítettek. Ezek a régebbe.i Felülvizsgálati Bizottságoknak, az uj törvény szerint Közigazgatási Tábláknak nevezett hatóságok, melyek a rendes közigazgatási bíróságoktól teljesen elkülönítve működnek és hatáskörük legfontosabb része állampolgároknak a helyi közigazgatási hatóságok intézkedései ellen benyújtott panaszainak elintézése. Első látszatra megállapítható, hogy ezek a hatóságok az alkotmány-törvény rendelkezéseivel ellentétes alapon létesíttettek. Ez a kérdés fel is merült az egyes közigazgatási törvények törvényhozó testületi tárgyalása alkalmával és az ellenzék hevesen tiltakozott bevezetésük ellen. Mit hozott fel ezzel szemben a kormány ? Hogy az alkotmány-törvény kifejezetten arról intézkedik, hogy a közigazgatási biróság a jogaiban sértett fél kérelmére hivatott felülvizsgálni a hatósági intézkedéseket és határozatának, mint lényegileg birói ítéletnek csupán a felek között van hatálya, míg ezzel szemben a közigazgatási törvények által alkotott közigazgatási birói hatóságok nem csupán jogaiban, ha már érdekeiben sértett fél kérelmére, sőt hivatalból is eljárhatnak és határozatuk mindenkivel szemben hatályosak, mert a megtáma22