Kisebbségi Jogélet, 1937 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1937 / 7-9. szám - Az ügyvédi arányszám kérdése

ságban. Ha letér a demokrácia útjáról, több kár, mint haszon fogja érni. II. A fentebb vázolt előzmények után hivta össze a romániai Ugyvédszövetség állandó tanácsa a Szövetség kongresszusát 1937 május 9-ére. A kongresszus egyetlen tárgysorozati pontja „A kamarák románositása" volt. A kongresszus kezdetének időpontja előtt nagy tömeg gyűlt össze az ARTA terme előtt Bucurestiben, hogy a kamarák ily életbevágó fontosságú határozatának hozatalánál jelen legyen s szükség esetén közbeszóljon törvény adta jogánál fogva. A megjelenteket azonban nagy meglepetésre egy több tagu, fiatalabb emberekből álló csoport fogadta a terem kapujában és igazoló iratokat követelt tőlük. Mindazokat, akik ily iratokkal rendelkeztek és ezen iratokból kitűnt, hogy azt a kamarát képviselik, mely a románositás mellett döntött, minden nehézség nélkül beengedték. Erőszakkal elküldötték, illetve a kaput bezárták azok előtt, akik más kamaráktól hoztak igazoló iratokat, vagy ily irattal nem rendelkeztek. Ez eljárással ezen karhatalmi csoportnak sikerült elérni, hogy a terembe - kevés kivételtől eltekintve - csupán a románositás mellett lévő ügyvédek jussanak be, illetve azon kamarák képviselői, amelyek a románositás mellett döntöttek. Kint maradtak tehát azok, akik a románositást ellenző kamarákat képviselték, valamint szép számban azok az ügyvédek, akik nem hivatalos kiküldöttként a törvény 114. szakaszában biztosított joguk alapján óhajtottak volna résztvenni a kongresszuson. A magyar nemzetiségű ügyvédek a kongresszuson több kiküldöttel képviseltették magukat oly célból, hogy szükség esetén tiltakozzanak a határozat meghozatala ellen. Ezek nagy része természetesen ugyancsak kivül maradt. Közülük mindössze hatan jutottak be. Ezek nagy részének azonban hivatalos megbízásuk is volt az illető kamaráktól. Az igy - véletlenül bejutott kisebbségi ügyvédeket azonban a teremben telállitott „teremőrök" figyelmeztették, hogy ne merjenek közbeszólni, mert a következményekért nem felelnek. A kiküldöttek egyikének : Bartha Ignác kolozsvári ügyvédnek maga az elnök : Perieteanu ajánlotta, hogy ne szólaljon fel. így ő a magyar ügyvédcsoportnak mintegy 1300 aláírással ellátott tiltakozó emlékiratát csak a jegyzőkönyvhöz csatolás végett nyújthatta be az elnöknek, de fel nem olvashatta. 109