Kisebbségi iskolaügy, 1930 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1930 / 5. szám

vezető emberei ezt a nagy megértést és szeretetet kivánó, sokszorosan kompleksz teendőt ugy fogták fel, mint egyszerű közigazgatási feladatot, melyet szigorú rendszerek megalkotásával és erélyes rendeletek kíméletlen parancsszavaival megoldhatnak. Pedig kiváló szakemberek (Mehedinti, Negulescu, Petrovici, Rádulescu-Motru stb.) figyelmeztették e felfogás tévedésére. Hiányzott belőlük az a mélyebb lélektani látás, mely szükségképen felébreszti a thémakörnek és azoknak az emberi értékeknek megértő szeretetét, melyeknek fejlesztésére vannak rendelve a politikai rendezések és intézkedések. S még a történelmi fejlődés szemléletén alapuló megértés szintjéig sem emelkedtek fel. Igazuk van, mikor a történelmi fejlődés során kialakult, meglevő elemekre és tényezőkre építenek. De quod uni justum, alteri aequum. Ezt a történelmi fejlődést a kisebbségeknél is tekintetbe kellett volna venni s évszázados fejlődés folyamán kialakult elveket és jogokat nem lett volna szabad a hatalom parancsszava jogán elkobozni és megsemmisíteni. Ez nem volt az állam vezetésére hivatást érző párt bölcs cselekedete. Ezzel a nyugtalanságnak és elégedetlenségnek olyan magvait vetette el az állampolgárok jelentékeny negyedrészének lelkébe, amely az állam életét s nyugodt gazdasági, szociális és kulturális fejlődését zavarja és hátráltatja. A bosszúnak és megtorlásnak emberileg érthető vágya az egyének életében sem erkölcsi cselekedet. Nemzetek életében, országok kormányzásában pedig egyenesen bün, mert az összeség életének békés csendjét és szellemi fejlődését veszélyezteti. Csak a nemzeti kizárólagosság szenvedélyétől elvakított emberek nem látják és nem veszik észre, hogy egy nagy eszmei áramlat indul, melynek lényege, hogy az általános emberi jogoknak érvényesülniök kell. A Mello Franco-féle felfogás csodálatos és érthetetlen eltévedése egy embernek, kit az elfogultság méltónak itélt arra, hogy Európa 40 millió kisebbségi nemzetének ügyében nyilatkozzék. Ez a nyilatkozat megdöbbenést váltott ki világszerte a lelkekből. S alig akadt hang, amely e felfogást magáévá tette volna, vagy igazolni és támogatni megkísérelte volna. Csak régi vágású, feudális szellemiségű államférfiak vannak még itt-ott, akik a régi világ állami életét és az állami szuverénitás régi koncepcióját hordják lelkükben. A kisebbségi eszme nemcsak elindult, hanem már mintaszerű iskolai és közigazgatási rendszereket is valósított. 72