Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 3. szám - A bakkalaureátus 3. [r.]

vagy végleges tanárok az állami középiskolákból s ezek megtartják az összes szerzett jogaikat. Az egyházi kinevezést a minisztérium megerősíti. Akinek kinevezését a minisztérium nem erősítette meg, az nem élvezhet az állampénztárból fizetést. A megerősítést csak a törvény rendelkezésének figyelembe nem vételeért lehet megtagadni (12. §.) A tanárok véglegesítése az illető felekezeti hatóság kedvező véleménye nélkül nem történhetik (14. §.) Az oktatástól való eltávolítás (15. §.), nyugalomba bocsátás, a felekezeti hatóság teendője miniszteri rendelet alapján (16. §.) Ez intézetek tanári testületének ugyanazon jogai és kötelességei vannak, mint az állami tanároknak; iskolai többletórákat csak felekezeti hatóságaik jóváhagyásával vállalhatnak, szabadságot csak az engedélyezhet s csak annak kérésére és engedélyével helyezhetők át (17 — 18. §.) Fegyelmi tekintetében az illető felekezeti hatóság alá tartoznak^ a büntetéseket is közvetlenül az alkalmazza (19. §.) Fizetésük az államiakéval egyenlő s teljes összegükben a közoktatási minisztériumtól kapják (20. §.) „A román felekezeti középiskolák, melyeknek a tantestület fizetésére vannak alapjaik, de nem elégségesek a fizetések teljes fedezésére, évenként fizetni fogják az államnak minden tanszék után az iskola hatósága és a közoktatási minisztériumtól egyszersmindenkorra közösen megállapított kvótát. A közoktatásügyi minisztériumtól az iskolának fizeteit illetmények a tantestület fizetésének kiegészítéséie szolgálnak (21. §.) Az igazgatók kineveztetnek vagy választatnak saját szabályzataik alapján az iskola tradíciói szerint. Az igazgatók beiktatását a főhatóság végzi (22. §) Az iskolai bizottságok teendőiket az iskolai bizottságokra vonatkozó törvény és a Casa scoalelor-tól teljesen függetlenül végzik saját szabályzatuk szerint (25. §.) A felügyeletet és ellenőrzést a közoktatási minisztérium iskolai inspektorok és külön kiküldöttek által végzi, akiknek joguk és kötelességük megvizsgálni a helyiséget, az iskola irattárát, megjelenni az óiákon és vizsgálatokon s jegyzőkönyveket venni fel megállapításaikról (28. §.) Amennyiben valamely felekezeti főhatóság lemond a tanári testületeknek a közoktatásügyi minisztériumtól húzott fizetéséről, az illető iskolák nem esnek a jelen törvény határozmányai alá (34. §.) E törvény szövegéből a következők tűnnek ki; azok a román felekezeti iskolák (a brassói és brádi görög keleti, a balázsfalvi és belényesi görög katholikus, amaz a nagyszebeni érsekség és metropolia, emez a balázsfalvi görög kath. érsekség és metropolia, illetőleg a nagyváradi püspökség hatásköre alatt) mindama jogokat élvezik, melyekkel a hasonló állami iskolák bírnak. Másodszor: a felekezeti főhatóság saját iskoláiban saját rendtartási és belső ügyvezetést, sőt esetleg többlet-tanulmányi rendet jogosult megállapítani. Harmadszor; az iskola személyi kiadásait (tanárok, adminisztrátor, személyzet, szolgák) az állam fedezi. Negyedszer: az iskola vezetése és irányítása kizárólag a felekezeti főhatóság jogkörébe tartozik s az államot csak a felügyelet és ellenőrzés joga illeti. íme azok az autonóm iskolai jogok, melyeket a kisebbségek tíz év óta minden siker és eredmény nélkül kérnek, a román felekezeti iskolákkal szemben meg vannak valósítva. Mi sem kérünk egyebet s reméljük, hogy meg is kapjuk. Nemcsak a kisebbségek, hanem legalább is olyan mértékben az ország érdeke is, hogy a kormány az igazságosság szellemében megvalósítsa e jogokat a kisebbségi egyházakkal szemben is. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dr. Jakabffy Elemér. Nyomták Lúgoson, Husvéth és Hoffer könyvnyomdájában