Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 3. szám - A bakkalaureátus 3. [r.]

összeköttetés módozatait is. A hivatal élén egy tiszteletbeli elnök áll, a királyi család egy tagja. Vezeti egy bizottság (comitet de conducere), melynek elnöke a közegészségügyi miniszter s tagjai: a vezérkar főnöke, a közoktatási minisztérium középiskolai igazgatója, a bukaresti orvosi fakultáson az orthopedia és a közegészségtan tanára, a fizikai nevelés nemzeti hivatalának igazgatója, a sportszövetségek egyesületének elnöke. A fizikai nevelést speciális polgári és katonai intézetekben adják. A fizikai nevelés felső intézete (Institutul superior de educatie fizicá) a főiskolai oktatás törvénye szerint működik ; a fizikai nevelés katonai intézete (Institutul militar de educajie fizicá) a katonai oktatás szervezete és fegyelme alatt áll. Előbbi célja: képezni a jövő tornatanárokat, előmozdítani a tudományos és gyakorlati kutatásokat a fizikai nevelés terén és specialistákat képezni az orvosi testgyakorlás ágában. A tanárok rendesek, rendkívüliek és előadók. Az intézetet a tanári tanács és egy igazgató vezeti. Felvétetnek bakkalaureátusi diplomával rendelkező ifjak. A tanfolyam okt. 1-én kezdődik s jul. 31-én végződik. A tanulmányok tartama legkevesebb 3 év. A végzett licentiatust kap. A fizikai nevelés katonai intézetének célja: tanártiszteket képezni a katonai iskolák és csapattestek részére; speciális kurzusokat rendezni az összes tisztek részére a nagy vezérkar utasításai szerint. A tanfolyam tartama egy év. A törvény a magán kezdeményezésnek szabad teret enged s a sportegyesületeket és szövetségeket a jogi személyekről szóló törvény rendelkezései alá helyezi. (Mon. Of. 1929 szept. 4. 196. sz.) Ez a törvény a háború tapasztalatai alapján nagyobb jetentőségre emelkedett testi nevelés érdekeit van hivatva szolgálni s mint ilyent megelégedéssel üdvözölhetjük. Különbözeti vizsgálatok. A közoktatási miniszter (Mon. Of. 1929 szept. 11. 202. sz.) egy rendeletben kimondotta, hogy a középiskolai szabályzat 151 —156. §-aiban körülirt különbözeti vizsgálatok, melyeket más iskolákból a gimnáziumba vagy líceumba való átlépéskor kell letenni, magánvizsgálat jellegével birnak s ezért csak állami gimnáziumoknál vagy líceumoknál tehetők le. Ez a rendelet egy régi kisebbségi sérelmet ujit fel, azt t. i., hogy felekezeti intézetek nem tarthatnak ilyen vizsgálatokat. Az ilyen különbözeti vizsgálat lényegében nem egyéb, mint felvételi vizsgálat, melynek célja megállapítani a követelményeknek azt a minimumát, amelynek birtokában a tanuló a siker reményével hallgathatja a leckeórákat. Nyilvánvaló, hogy ezt a megállapítást helyesen minden intézet maga tudja végezni és nem egy olyan, amelyet tovább látogatni a tanulónak esetleg szándéka sincs. A magánoktatási törvénynek ezzel az intézkedéssel szintén az volt a célja, hogy a felekezeti intézeteket diszkreditálja, lebecsülje s elnépteleníteni segítse. Most valamely eset kapcsán, amiről azonban a rendelet nem tesz emíitést, jó alkalma lett volna a miniszternek ezt a sérelmet szabadelvűén és jó akarattal enyhíteni, de az alkalmat elszalasztottá. S igy a felekezeti intézeteknek türniök kell ezt az inferioris helyzetet, mig a helyzet odaérik, hogy a jelenlegi törvényt az igazság szellemétől áthatott uj törvény fogja helyettesíteni. 50