Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1929 / 2. szám - A bakkalaureátus 2. [r.]
franciára fordiísanak s franciául beszéljenek Renan ról, Flaubertről és másokról. Akkor, ahelyett hogy az ország való helyzetéhez alkalmazkodtak volna, ^behunyták a szemüket s vasvillával csinálták az egyesítést* (si ati fácut un fel de unificare cu furca). Anghelescu ismételten gúnyosan szólott Ghidionescuról, aki három hónappal ezelőtt még ellensége volt a bakkalaureátusnak s most szenátusi előadója lett a javaslatnak. Stefan C. Ioan beszédje közben meg is kérdi tőle : hogy mellette van-e vagy ellene a javaslatnak ? És a liberálisok ironikusan hangoztatták, hogy tőle a vizsgálat célja kitűzésénél csupán ez a közbetoldás származik : mai ales. Ez a gúnyos aposztrofálás alkalmat adott arra, hogy kifejtse : igenis ellene van az Anghelescu törvényének, de nem a tárgyalás alattinak. Anghelescu tőrvényét pedagógiai gilotinnak nevezte s akik elbuknak, e pedagógia-ellenes rendszer áldozatainak. A törvényjavaslat a vizsgálatnak, amint Gyárfás tiszta látással elemzi, három célt tüz ki: a szerzett ismeretek igazolása, a tanulmányok hatásának igazolása gondolkozásuk kialakulására és kiválasztás. Az első célt néhány perc alatt nem lehet tárgyilagosan és lelkiismeretesen elérni, a harmadik kitűzése hibás, mert a kiválasztást nem felül, 8 drága év elvesztése után, hanem alul évek folyamán kell megtenni. Marad tehát a második cél. Ez a «mai ales» a vizsgáló tanároknak pedagógiai irányítást jelent, nevelői jellemüt, amilyennek kell lenni a vizsgálatnak. Hiszen a tanulók számának leszállítását is azért javasolják, hogy komoly és lelkiismeretes vizsgálatot lehessen tartani. A tanulót pszichológiai helyzetbe kell hozni, szorgalmát, erkölcsét, lelkiismeretességét vizsgálni, iskolájával, ottani munkájával és tanáraival kapcsolatban. Costachescu is kitér e kérdésre: ez a «főleg*> egy általános utasítás és irányítás, hogy a kérdezés ne tévedjen részletekbe s erről azt hiszik, hogy „javítás", hogy a tanár ne felejtse, hogy a cél az ismeretek igazolása, de „főleg" az okoskodás és helyes következtetés. ^Folytatjuk.) 26