Kisebbségi iskolaügy, 1929 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1929 / 1. szám - A bakkalaureátus

jog a bakkalaureátusnál nincs. A visszautasítottak a következő időszakban teljesen uj vizsgát tesznek. Az őszi vizsgákon valódi kényszerhelyzet kivételével - a nyári időszakra kinevezett bizottságok fognak működni. Ez a végrehajtási utasítás lényeges tartalma. Ez a törvény a kormány első lépése, kivéve az elemi és középiskolákra vonatkozó már előbb kelt két miniszteri rendeletet, mellyel kíméletlenül belegázolt a kisebbségek törvény- és békekötések adta és biztosította iskolai autonóm jogaiba. Az e törvény ellen indult küzdelem volt a megujitója annak a szakadatlan harcnak, melyet a kisebbségeknek nemzeti kultúrájuk és létük megmentése érdekében a mai napig is folytatniok kell. Azért nem lesz talán érdektelen, ha a törvényjavaslat tárgyalási részleteit kissé részletesebben ismertetem. A javaslat előadója Stefan C. Ioan, ki Haretnek is egyik munkatársa volt. A svábok részéről Kráuter, a szászok részéről H. 0. Roth, a magyarság részéről Sándor József szólott hozzá, a kormány részéről Anghelescu, a liberálisok sorából Gárboviceanu, az ellenzék részéről Spiridon Popescu, Magura és végül Lupas kolozsvári egyetemi tanár. Az előadó abból indult ki, hogy az iskolák színvonala esett, habár a módszer tökéletesedett, a tankönyvek javultak, a tanárok képzettebbek s a tanterv nem túlzsúfolt. Ennek két okát látja. Egyik a háború és béke következményei. Másik a hatályban levő törvény egyes intézkedései. 1898 körül sok panasz emeltetett a 7 osztályú egységes liceum ellen, de csak a túlzsúfolt tanterv miatt. Ezen kevés módosítással könnyen lehetett volna segíteni, de „szerencsétlenségünkre" érvényesült a német befolyás s megalkották a három águ líceumot. Aztán támadták a bakkalaureátust is, mint az elmének egy kínzását, de lényegében nem magáért, hanem a módért, ahogyan tartották a két egyetemen egyetemi tanárok, akik nem ismerték kellően sem a középiskolát, sem a tanulókat és nehéz, részletekbe vesző szakkérdésekkel kínozták őket. Eltörölték tehát s megalkották helyette a majdnem formalitássá értéktelenedett abszolváló vizsgálatot s megszüntették az évvégi vizsgálatokat is. A dolgok ilyen állásában feltétlen sürgős és szükséges a bakkalaureátus szervezése, mely a tűrhetetlen helyzeten javítani fog. De lényeges különbség van a régi és az uj között s csupán nevük azonos. A miniszteri megokolás arra mutat rá, hogy a középiskolai törvény már több mint 20 éve van hatályban s van több olyan intézkedése, amely a mai idők követelményeinek már nem felel meg. Ezek a készülő törvényjavaslat rendjén megoldatnak. De vannak olyan sürgős természetű kérdések, melyeknek megoldása halaszthatatlan. Ilyen a felvételi és a bakkalaureátusi vizsgák kérdése. A bakkalaureátus szervezése abszolúte szükséges az évvégi vizsgálatok megszüntetése után, hogy legyen alkalma a 10