Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 5. szám - Dán törvény az ármegállapításokról

82 KERESKEDELMI JOG O. SZ. tisztességtelen versenynek minősítette a P. IV. 759'i937. sz. ítélet (K. J. 1937. évf. 116. old.) az üvegnagykereskedő alpereseknek azt az igéretét, amellyel az üvegcsiszolók és tükörkészítők vevőinek: a butoriparosoknak minden olyan öntőit kristálytükör üveg után, amelyet valamely hazai csiszoló vagy tükörkészítő cégtől vásárolnak, ha ez az áru az alperesek állal forgalomba hozott tükörüvegből készült, bon formájában négyzetméterenként 4 pengős térítést Ígértek, amely bonok a számla kiegyenlítésénél készpénzfizetésként voltak fehasználhalók. A Kúria ettől alpereseket azért tiltotta el, mert az árleszállítást nem a saját vevőiknek ajánlották fel, hanem más vállalatok: a csiszolók és tükörkészítők vevőinek, amivel azt célozták, hogy azoktól a csiszolóktól és tükörkészítőktől, akik a tükörüveget nem alperesektől vásárolják, a vevőket elhódítsák és az alperesektől vásárló csiszolókhoz és tükörkészítőkhöz tereljék. Az áru reklámszerű ingyenes bemutatását és ismertetését a Kúria nem kifogásolja. A P. IV. 4109/1937. sz. ítélet (K. J. 1937. évf. 184. old.) megengedi ú. n. tanácsadó helyiségek fenntartását, amelyekben a közönség a magával hozott ruhákat a gyár mosószerével a propagandisták felügyelete és útmutatása mellett díjtalanul kimossa, megszárítja és díjtalanul kivasalja. Mivel a gyár cselekménye mindvégig az ezen ismertetési mód1 által indokolt keretek közt maradt, mindén látogató csupán 3 drb ruhanemű mosására volt feljogosítva, ezt a gyár betűrendes könyv vezetésével ellenőrizte és felperes ennek csupán 3 esetben való megszegését tudta igazolni, a Kúria ezt az eljárást a mosószer megengedett propagálásának és ismertetésének tekintette. Ugyanebben a perben a Kúria megengedettnek minősítette a házfelügyelőnők jutalmazását is, mert ez a jutalmazás az általuk végzett propaganda tevékenység ellenértéke fejében történt. A védjegyjogi gyakorlatban továbbra is örvendetesen érezhető a versenyjognak a formalisztikus védjegyjogot rugalmassá és modernebbé tevő behatása. így a P II. 817/1937. sz. ítélet (K. J. 1937. évf. 181. old.) a kvalifikált használaton alapuló materiális prioritást elismerte annak dacára, hogy a felperesi védjeggyel ellátott póttakarmánykészítmény forgalomba hozatala nem minden tekintetben felelt meg a közigazgatási rendelkezéseknek. Az árucsoportok merev határait áthidalja a P. II. 2568/1937. sz. határozat (K. J. 1987. évf. 181. old.), amely a csupán melltartókra belajstromozott felperesi védjegyet megvédi a DREHER BAKSÖR gummLból készült harisnyákra, fürdőruhákra, fűzőkre, stb. belajstromozott ugyanolyan elnevezésű alperesi védjeggyel szemben egyrészt az áruk hasonneműsége, másrészt pedig annak alapján, hogy az áruk ugyanazokban az üzletekben kaphatók. Hasonló vágányban halad a P. II. 99/1937. sz. ítélet (K. J. 1937. évf. 100. oldal.) SZEMLE Az üzemi baleseten alapuló igény kolliziónormája. A kir. Kúria P. I. 2739/1937. sz. ítélete (Kereskedelmi Jog 1938. 2. sz. 15. eset) izgalmas híijtóvadászatra emlékeztet, ahol a küzdelem mindvégig nyilt s inkább s csak érezni lehet, mint tudni, hogy az üldözők közül melyik fogja meg a zsákmányt. Az idézett esetben a magyar, az osztrák, a holland és a cseh jog versengett, hogy melyikük döntse el a jogvitát. M. matróz, aki magyar honos volt, Pakson szolgálati szerződést kötött egy amszterdami motorhajózási részvénytársaság bécsi képviseleőségével; szolgálatot vállalt egy Bécsben lajstromozott uszályon, mely a Dunán hajózott, — majd Pozsonyban az uszály robbanása miatt életét vesztette. Felesége és gyermekei kártérítést követelnek az alperesi részvénytársaságtól. Kérdésessé vált, hogy a magyar jog alkalmazandó-e, hiszen a munkavállaló magyar állam polgár volt, a szerződést Pakson kötötte, s alperesnek a felperesi állítás szerint Magyarországon — habár be nem jegyzett — képviselősége volt. A holland jog is szóbakerülhetett, mert az egységes elbírálás szempontja amellett szólt, hogy az egytípusú ügyletek ugyanazon jog szerint bíráltassanak el: ez a jog pedig az alkalmazottak nagyobb számát foglalkoztató munkaadó joga lenne. A cseh jog alkalmazása mellett szól, hogy a káreset Pozsonyban következett be. Végül az osztrák jog mellett érvelt az a tény, hogy a munkavállaló a bécsi képviselőséggel szerződött a Bécsben lajstromozott uszályra. A kir. Kúria a robbanást üzemi balesetnek minősíti. Ebből arra a következtetésre jut, hogy a munkaadóval szemben érvényesített követelésre nem az extrakontraktuális kártérítési igényre vonatkozó kolliziónorma alkalmazandó (fórum delicti commissi), hanem az a jog, amely az üzem munkásbiztosítási jogviszonyait rendezi. A munkaadó s az üzem a munkabiztosítási jogviszony gyökere, ezért az osztrák jog alkalmazandó, hiszen az uszály, melyre a munkavállaló szerződött, Bécsben volt lajstromozva s az alperes képviselősége, mely a szerződést megkötötte, az osztrák cégjegyzékbe be volt jegyezve. BT. Golőberger József. Dán törvény az ármegállapításokról. Dániában a mi karteltörvémyünkhöz hasonló törvény lépett életbe, amely a kartelszerü ármegállapodások kötelező bejelentését írja elő. A törvény a külföldi cégek által létesített ármegállapod'ásokra is vonatkozik. A törvény által felállított ellenőrző tanácsnak bejelentendők mindazok a megállapodások vagy határozatok, amelyeket az árak-, termelési-, forgalmi-, vagy szállítási feltételek tekintetében