Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A kir. m. budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárának 30 éves irodalmi munkássága. (1907-1937)

2. sz. KERESKEDELMI JOG 40 Az alperes alkalmazottainak meg nem támadott tényként megállapított cselekményei ugyanis nem a minden kereskedő által az üzleti tisztesség meg­sértése nélkül igénybevehető helyzeti előny ki­használása, hanem az alperesnek nem kereske­dői minőségből folyó és a fent előadott módon való kihasználása miatt ütköznek a Tvt. 1. §-ának rendelkezésébe. Helyes a fellebbezési bíróságnak arra vonat­kozó ítéleti döntése is, amellyel az üzleti tisztes­ségbe ütközőnek minősítette az alperesnek azt az eljárását, hogy a felperes megrendelőit a meg­rendelt szolgáltatásokért teljesített fizetések ösz­szegéről kikérdezi és az adatok szolgáltatása vé­gett a temetkezési intézethez beidézi. A felperes ugyanis koporsók és egyéb halotti kegyeleti cikkekkel való kereskedés terén az al­peresnek versenytársa, a versenytárs üzletvitelé­nek, feltételezett visszaélések ürügye alatt való kutatása pedig a versenytárs részéről meg nem engedett és a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint nyilván versenycélt szolgáló üzleti hírnév­rontásra alkalmas cselekmény. A közigazgatási hatósági teendőkre alkalmazott­nak az a magatartása, hogy a hivatalánál fogva megtudott, habár a hivatali titoktartás megsértése nélkül bárkivel közölhető tényeket jutalom adása vagy ígérete ellenében közöl, a közszolgálat ter­mészetével meg nem egyeztethető, jó erkölcsökbe ütköző magatartás, a versenytárs részéről pedig az üzleti verseny céljára adatoknak ily eszközökkel való szerzése vagy szerzésére való törekvés az üzleti tisztességet sérti. Ha tehát való az, hogy a felperes a székesfővá­rosnál közigazgatási teendők végzésére alkalma­zott szellemi szükségmunkástól a haláleseteket és azok körülményeit jutalom adása vagy ígérete elle­nében igyekezett megtudni, úgy ez a cselekménye a Tvt. 1. §-ába ütközik. 25. I. „Amíg ezen akció tart4* kitétel alkalom­szerű vásárlási lehetőséget hirdet és így az 1933. XVII. tc. 1. §-ába ütközik. II. „Közismerten legjobb minőség" kitétel nem alkalmas a vevőközönség megtévesztésére és igy nem kifogásolható. IC. P. IV. 5099/1937. sz. a. 1937 december 7-én.) 26. I. A vevőközönség megtévesztésére irányuló cselekmény (kihágás) rendszeresség hiányában is t. v. II. Árjegyzékben foglalt adatok közlését tartal­mazó cselekmény az újabb árjegyzék szétküldé­séig tartó folyamatos cselekmény; az abbaii­liagyási igény elévülése az újabb árjegyzék szét­küldésével veszi kezdetét. (C. P. IV. 5164/1937. sz. a. 1937 december 9-én.) Az alperesek 5%-nál nagyobb víztartalmú pör­költkávét hoztak forgalomba. Az alperesek cselekménye a vevőközönség meg­tévesztésére is irányul. A fellebbezési bíróság tehát erre való tekintettel ítéletének vonatkozó indoko­lása szerint helyesen minősítette az alperesek cselekményét a Tvt. 1. §-ába ütköző tisztességtelen versenycselekménynek arra való tekintet nélkül, hogy az alperesek a cselekményt egyébként is rendszeresen követték el. Az alperesek árjegyzéket kizárólag kereskedők­nek küldtek és azokban az általuk forgalomba ho­zott áruk árán és ipari szolgáltatásaik ellenérté­kén felül az üzleti feltételeket is közölték. Erre való tekintettel indokaiból helyes a felleb­bezési bíróságnak arra vonatkozó jogi álláspontja, hogy az árjegyzékekben foglalt közlések, hirdeté­sek az alpereseknek ezzel ellenkező tartalmú ár­ajánlatának közléséig hatályban levőknek voltak tekintendők. llyképpen pedig az alpereseknek az árjegyzé­kekben foglalt adatok közlését tartalmazó cselek­ménye, az újabb árjegyzék megküldéséig tartó, folyamatos cselekmény. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az 1936. évi július hó 27-én ki­bocsátott árjegyzékben foglalt hirdetésekben je­lentkező cselekmény elévülése csak az újabb ár­jegyzék kibocsátásával 1936. augusztus 17-ével vette kezdetét és így a vonatkozó kereseti kére­lemnek előterjesztésekor, 1937. február 12-én az elévülési idő el nem telt. Minden jogász, kereskedő és közgazdász olvassa a KERESKEDELMI JOG-ot és a TŐZSDEI JOG-ot Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. T.lnvH.Társulat nvomdáia. BudaDest VI. Eötvös-urca 12. (Felelős! Srhulmann 1.1

Next

/
Thumbnails
Contents