Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 2. szám - A kir. m. budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárának 30 éves irodalmi munkássága. (1907-1937)

2. sz. KERESKEDELMI .100 29 értés vagy utólagos esemény miatt, hanem mert jónak látta megkötni és akarta a hasznát, ha a javára üt ki és egyúttal ki akarta használni a jogellenesség előnyét abban az esetben, ha a szerződés terhesnek mutatkozik és szabadulni kíván tőle." Henry Winthrop Ballantine amerikai egyetemi tanár egyebek között azt írja, hogy az ultra vires elmélet, mint védekezés a szerződésekkel szemben, a reménytelen zűrzavar állapotában van és sürgetik is annak teljes feladását.6 George Wharton Pepper a Yale Law Journal-ban írott cikkben azt a nézetét közli, hogy a kereskedelmi jogot addig sohasem fogják kielégítő állapotban találni, amíg a bíróságok vissza nem állítják a common law tanát az általános cselekvőképesség tekintetében, amely szerint az engedélyezett tevékenységi kört túllépőén kötött szerződések tilosak, de nem semmisek; az állam megbüntetheti a tilalom áthágását, de a felek között a szerződés érvényesíthető.7 Angliában is talán nem annyira gazdasági megfontolásokon alapul az ultra vires elméletnek részvényjogi érvényesülése, mint inkább a jogi személy fikciós elméletéből fakad. Abból a felfogásból, hogy a részvénytársaság csak arra a célra létezik, amelyre a törvény létesítette. — Inkább történeti, tradicionális a jelentősége. Az ultra vires elmélet érvényesülése elsősorban a Statutory Company-kra vezethető visza, vagyis azokra a részvénytársaságokra, amelyeket külön törvény létesített és amelyekben ez az elv a jogi személy specializálását szolgálja. A Companies Act alapján alakult részvénytársaságokban az ultra vires elméletnek gyakorlati jelentősége jelentékenyen csökkent annak következtében, hogy a részvénytársaságok memorandumukban, tervezetükben igen tág kört szabnak a részvénytársaság tárgyául. Sokszor több oldalra terjed a tárgykör megjelölése. Ennek a bő megjelölésnek éppen az a célja, hogy elhárítsa annak veszélyeit, hogy a részvénytársaság bizonyos ügyletei ultra vires ügyleteknek legyenek minősíthetők. Nem is annyira a tárgy megjelölését jelentik ezek. mint inkább az ügyletkötési hatáskört körvonalazzák. Hogy a gyakorlat» The doctrine of ultra vires as defense to contracts is in a state of hopeless confusion and it is even urged that it should be entirely abandoned. L. Ballantine on Corporations. Í927. Chicago. 236. o. 7 ..It is submitted that we shall never see our commercial law in a satisfactory state until the courts reestablish the common-law doctrine of generál capacities, treating contracts made beyond the limits of chartered activitv as contracts prohibited but not void and leaving the state to punish the disregard of the prohibition, while enforcing the contract between the parties." (Idézi: Ballantine on Corporations. 1927, Chicago, a 249. oldalon, a 34. jegyzetben.) ban milyen nehézségeket okozott a tárgykör és illetőleg a cselekvőképességi kör, az ügyletkötési hatáskör bő megjelölése, az kitűnik az 1918-ban működő Wrenbury Committee jelentéséből és az 1925-ben tevékenykedő Green Committee jelentéséből is. A Wrenbury Committee jelentésében azt javasolta, hogy a tervezetben, a memorandumban a részvénytársaság tárgyának rövid megjelölése legyen és azoknak az eszközöknek, annak a hatáskörnek megjelölése, amely a tervezetben megjelölt célt szolgálja, — az alapszabályokban, az Articles of Associationben legyen meg. A Grccn Committee jelentésében rámutat arra, hogy a tárgynak, a célnak és a cél elérésébe szolgáló hatáskörnek, eszközöknek ilyen szétválasztása a gyakorlatban alig lehetséges és hogy hátrányos volna, ha az ultra vires kérdésének eldöntése szempontjából irányadó szabályok nem egy helyen volnának fellelhetők, hanem a memorandumban és az alapszabályokban, vagyis két helyen szétszórtan. Az ultra vires elvnek a magyar részvényjogban megvalósítása szolgálhatná esetleg a részvényesek érdekeit, de kockára tenné a részvénytársasággal ügyleteket kötő harmadik személyek érdekeit és veszélybe sodorhatná a forgalomnak, a jogéletnek biztonságát. Ha pedig a jóhiszemű szerződő felek érdekében, a forgalom biztonsága érdekében olyan kivételeket teszünk, amelyek az aggodalmakat eloszlatják, akkor olyan tág lesz a kivételek köre, hogy a gyakorlatban a kivételek úgyszólván felfalják a szabályt s ekkor az elv kedvéért nem volna érdemes a bizonytalanságnak ezt a magvát elhinteni. SZEMLE Dr. KUNCZ ÖDÖN a kir. m. budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ny. r. tanárának 30 éves irodalmi munkássága. (1907—1937)* I. önálló művek. 1. A részvénytársaság védelme igazgatósági tagjainak egyéni érdekeivel szemben. Kolozsvár, 1909. 8», 58 1. 2. A felmentésadás a részvényjogban. Budapest, 1909. 8», 79 1. 3. Alaptökefelemelés, Budapest, 1911. 8°, 346 1. 4. Az alapításkori különös előnyök, és a nem készpénzben álló betétek reformjához. Erdélyrészi Jogi Közlöny. 1911. évi jubiláris száma. * Lapunk főszerkesztője első tanulmányát 1907-ben lapunkban tétette közzé. Ez a körülmény késztette szerkesztőségünket arra, hogy összeállítsa főszerkesztőnk immár 30-éves tudományos működésének jegyzékét